Lehúzza a japán gazdaságot az olimpia

Japán gazdasága a vártnál nagyobb mértékben zsugorodott az első negyedévben az oltási program lassúsága és a kiterjesztett korlátozó intézkedések miatt, amelyek főként a kiskereskedelmet és a vendéglátóipart sújtották. Eközben a tokiói orvosok szövetsége, amely az egyik legfontosabb egészségügyi szervezet Japánban, az országos orvosszakszervezetet követően szintén az olimpia lemondására szólította fel a kormányt, alig tíz héttel a kezdete előtt, mivel a játékok helyszínén a kórházak megteltek, nincs szabad kapacitásuk, a fertőzések száma pedig továbbra is magas. Az orvosok arra is felhívták a kormány figyelmét, hogy ebben a helyzetben az egészségügy nem tudja megfelelően kiszolgálni a sportolók és a vendégek igényeit. A játékok törlésére felszólító online petíciót alig több, mint egy hét alatt csaknem félmillióan írták alá. A járvány terjedésének visszaszorítása és az olimpia biztonságos megrendezése érdekében a kormány május 31-ig meghosszabbította Tokióban és számos más prefektúrában a harmadik rendkívüli állapotot. Ennek azonban az lehet az ára, hogy az elsőt követően a második negyedévben is gazdasági visszaesés jöhet, ismét recesszióba döntve az országot – vélik a gazdasági elemzők.

Az első negyedévben az előző negyedévhez képest 1,3 százalékkal csökkent az ország GDP-je a negyedik negyedévi 2,8 százalékos növekedés után. A piac 1,2 százalékos negyedéves GDP-csökkenést várt. Éves bázison 5,1 százalékkal, szintén a vártnál nagyobb mértékben csökkent a gazdaság teljesítménye: elemzők 4,5 százalékos esést jeleztek előre. Az idei első három hónapban a tavalyi második negyedév óta első alkalommal volt visszaesés. Akkor a járvány első hulláma, most pedig egy újabb fertőzési hullám miatt. A fő oka a zsugorodásnak mindkét esetben a GDP felét adó lakossági fogyasztás visszaesése volt, amely most, az első negyedévben 1,4 százalékkal csökkent. Emellett az export – az autók és az elektronikai termékek iránti globális kereslet újjáéledése ellenére – csupán 2,3 százalékkal tudott növekedni, azaz jelentősen lelassult, míg az import 4 százalékkal nőtt. Marujama Josimasa, az SMBC Nikko Securities vezető közgazdásza szerint az export lassulása, valamint a vállalati beruházások – a növekedési várakozásokkal ellentétes – 1,4 százalékos csökkenése szintén a második negyedévvel kapcsolatos negatív prognózist erősíti, főként a gyenge belföldi kereslet stagnálása miatt. Az elemző szerint az export lassulását és a beruházások csökkenését a globális csiphiány okozza. Minami Takesi, a Norinchukin Research Institute vezető közgazdásza szerint a gyenge belső kereslet és a gazdasági visszaesés azt mutatja, hogy a járvány hatásai a világ vezető gazdaságai közül jelenleg Japánt sújtják a legerősebben. A hatalmas monetáris és fiskális ösztönzés ellenére Japán gazdasága 4,6 százalékos rekordvisszaesést szenvedett el a márciusban véget ért pénzügyi évben.

Noha a gazdasági visszaesésért főként a szigorú korlátozások tehetők felelőssé, ezekkel az intézkedésekkel Japán elkerülte a vírus máshol – például Európában vagy Amerikában – tapasztalt robbanásszerű terjedését. A kormányt azonban a lassú oltási program miatt így is éles kritika éri, amelyet az olimpia terhe még inkább fölerősít. A Reuters adatai szerint a körülbelül 126 milliós népesség csak mintegy 3,5 százalékát sikerült eddig beoltani, amit nem is a fertőzöttségi adatokkal, hanem az olimpia megrendezésének kötelezettségével összefüggésben tartanak alacsonynak. Az olimpiai szervezők ugyanakkor megerősítették álláspontjukat, hogy a július végére tervezett játékokat biztonságosan meg lehet rendezni, nem hordoz különösebb kockázatot sem a sportolók, sem a japán lakosság számára.