Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) szerdán sürgette a légitársaságokat, hogy biztonsági okokból kerüljék el a fehérorosz légteret; a felhívás az európai uniós és a blokkon kívüli társaságoknak is szól válaszképpen arra, hogy a minszki hatóságok vasárnap pokolgépes fenyegetésre hivatkozva leszállásra kényszerítették a Ryanair ír légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát.
Bár az EASA kérésének teljesítése nem kötelező, a hét eleje óta már több, nem csupán európai légitársaság elkerüli az országot.
Van olyan, amelyiknek ez nem okoz nagy problémát, a Finnairnek például ezen a héten csak három járata kényszerül kerülőre. Az Air Arabia vezetője reményét fejezte ki, hogy a vasárnapi incidens egyszeri eset volt, és nem lesznek káros következményei az egész ágazatra. A járatok egy része egyébként Magyarország felé kerül, de a légiforgalmi szolgálat felkészült ennek a kezelésére, ami nem jelent többletterhelést a szakszemélyzetnek, mivel a koronavírus-járvány miatt a légi forgalom továbbra is jelentősen elmarad a 2019-es rekordévben mért számoktól – közölte a HungaroControl az MTI-vel.
Az EU emellett az Egyesült Államokkal egyetemben a saját légterét is lezárta a fehérorosz járatok előtt, a repülést illető intézkedések azonban nagyrészt csak szimbolikusak, és nem lesznek hatással Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök politikájára
– mondta a Deutsche Wellének Dzianis Melyantsou, a minszki Dialogue Council on International Relations kutatóintézet szakértője.
A korlátozások miatt ugyan csődbe mehet az állami légitársaság, ám azt csak Oroszország lesz képes felvásárolni, vagyis a büntetőintézkedések még inkább függővé tehetik Minszket Moszkvától.
Ráadásul a tapasztalatai szerint a fehéroroszok körében is annál jobban erősödnek az Európa-párti érzelmek, minél többet utazhatnak az EU-ba, tette hozzá.
Fotó: STR / AFP
Az EU állam- és kormányfői hét eleji csúcstalálkozójukon gazdasági szankciókat is kilátásba helyeztek Minszkkel szemben. Pontos részletek egyelőre nem ismeretesek, de Brüsszel befolyása Fehéroroszországra igencsak korlátozott a korábban bevezetett büntetőintézkedések miatt. Utóbbiaknak is csekély volt a hatása, hiszen Lukasenka változatlanul élvezi legfőbb szövetségese, Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatását.
A szovjet stílusú fehérérosz gazdaság nagyrészt az Oroszországgal folytatott kereskedelemtől függ, a szomszédból érkezik a létfontosságú energiaellátás, és oda irányul több milliárd dollár értékű fehérorosz áruexport is.
Míg az ország külkereskedelmi forgalmának mintegy 20 százaléka bonyolódik az EU-val, addig a fele Oroszországgal. Az EU számára brüsszeli illetékesek szerint a legegyszerűbb megoldás újabb szankciók bevezetése fehérorosz egyének és intézmények ellen. A francia elnöki hivatal a hét elején felvetette az összes, így a szárazföldi tranzit esetleges leállítását is, de a Bloomberg egyik forrása szerint ez az európai cégek költségeit is növelné.
Svájc cáfolja Lukasenka állítását
Aljakszandr Lukasenka szerdán először szólalt meg nyilvánosan a vasárnapi incidenssel kapcsolatban. A minszki parlamentben azt állította, hogy a Nyugat elterelő hadműveletként használja az ügyet, hogy aláássa a hatalmát. A TASZSZ orosz hírügynökség tudósítása szerint azt mondta, hogy Raman Prataszevics „véres felkelést” tervezett, ő pedig „kíméletlen” választ ad majd minden szankcióra és provokációra. Szerinte jogszerűen jártak el, a repülőgép útját az asztravjeci atomerőmű (BelAESZ) közelében változtatták meg, és tagadta, hogy a pilótákat vadászgépek kényszerítették leszállásra. Kijelentette, hogy Svájcból érkezett a figyelmeztető üzenet, miszerint pokolgép van a gép fedélzetén, a svájci kormány azonban ezt pár órával később határozottan cáfolta, mondván, hogy nem tudnak ilyen üzenetről.
https://www.vg.hu/mozaik/megvertek-es-vallomasra-kenyszeritettek-az-ellenzeki-ujsagirot-minszkben-allitjak-a-szulei-3788137/
