A folyamat szerdán kezdődött meg a javaslatok nyilvánosságra hozásával, és Brüsszel reményei szerint az év végére befejeződik. Bár a bizottság állásfoglalása szerint a schengeni rendszer alapjai stabilak, és az „jól olajozott gépként” működik, de mint minden szerkezetnek, így ennek is szüksége van az állandó karbantartásra.
Az új stratégia célja erősebbé és ellenállóbbá tenni a szabad mozgást lehetővé tévő övezetet, javítani a külső határellenőrzést és leépíteni a belsőt, amelyet a koronavírus-járványra hivatkozva több tagállam bevezetett és jelenleg is fenntart, valamint megvédeni azt az ehhez hasonló jövőbeni egyoldalú intézkedésektől.
Ezzel kapcsolatban Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke emlékeztetett, hogy az emberek, áruk és szolgáltatások szabad mozgása az lényege, amit mindenképpen meg kell őrizni az új kihívások közepette is. A célok közé tartozik emellett javítani az együttműködést a rendőrségi, bűnügyi, biztonsági, vízumpolitika és bevándorlási területeken.
A bizottság javasolja az értékelő mechanizmus módosítását is. Jelenleg ötévente megvizsgálják, hogy betartják-e a tagok az egyezményt, az ellenőrzést szakértőkből álló bizottság végzi, amely javaslatokat tesz az esetleges hiányosságok felszámolására. Bár a gyakorlatnak köszönhetően jelentős javulást sikerült elérni, a folyamat azonban az EB értékelése szerint túl lassú, és csak korlátozott mértékben kényszeríti az érintetteket a módosítások végrehajtására. Brüsszel ezért az értékelés jelentős felgyorsítását és a hiányosságok kijavításának szigorúbb ellenőrzését javasolja.
Az elképzelés szerint minden tagállamot rendszeresen, hét év leforgása alatt legalább kétszer értékelnek, és az ellenőrzés lehet meglepetésszerű, előre be nem jelentett is.
Utóbbira egyébként az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak elvileg jelenleg is van lehetőségük, de a „meglepetésszerű” látogatást 24 órával korábban be kell jelenteni; ezt az időkeretet a bizottság megszüntetné. Így valóban hatékonyan lehet azonosítani és orvosolni az esetleges gyengeségeket, és rendszeresen, a javaslat szerint évente kiadnának egy átfogó jelentést a pillanatnyi helyzetről.
A bizottság kiáll a schengeni övezet bővítése mellett, ami az annak eddig nem részét képező három uniós tagállam, vagyis Románia, Bulgária és Horvátország csatlakozását jelenti.
Ezt a lépést támogatja az EU soros elnöki tisztét július 1-jétől átvevő Szlovénia miniszterelnöke, Janez Janša is, aki az Európai Parlamentnek címzett múlt heti videóüzenetében úgy vélekedett, hogy a bővítés hozzájárulna az unió biztonságának megerősödéséhez.
