A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdai jelentése szerint a városokban történő beavatkozások jelenthetik a legnagyobb mértékű csökkenését a karbonkibocsátásnak, ám ahhoz, hogy a 2050-es nettó zéró kibocsátás elérhető legyen,
a tiszta energiát célzó beruházásoknak meg kell triplázódniuk a következő 10 év során.
A világ lakosságának 50 százaléka él városokban, ez azonban 2050-ig a lakosság 70 százalékáig nőhet, miközben jelenleg a gazdasági teljesítmény 80, a karbonkibocsátás több mint 70 százaléka származik városokból,
és az energiafelhasználás kétharmadáért is a városok felelősek. Mindemellett ezen települések a technológiai fejlődés inkubátorai, népsűrűségük és gazdaságuk nagysága pedig lehetőséget teremt arra, hogy az infrastrukturális beruházások megtérüljenek.
Mindezek alapján a városok vezető szerepet játszhatnak az energetikai és környezeti kihívásokra adott új megoldások megtalálásában.
Az okos közvilágítástól az önhűtő épületeken át az elektromos autók okos töltéséig a városi szintű beruházások képesek lehetnek a karbonkibocsátás mérséklésére.
Különböző egymáshoz kapcsolódó eszközöknek köszönhetően 83 milliárd szenzor és eszköz lehet összekötve 2024-re, ami óriási mennyiségű adatot generál, melyek elemzése tovább segíthet az energiafogyasztás mérséklésében és a városi szolgáltatások javításában.
A közvilágítás világszerte annyi energiát használ, mint Németország
és az önkormányzati villanyszámlák 65 százalékát teszi ki, ennek ellenére csupán a 320 millió villanyoszlop 3 százaléka képes okosmegoldások alkalmazására, noha az 80 százalékkal mérsékelheti az áramfelhasználást, miközben a villanyautók töltésének és a mobiltelefonok infrastruktúrájának is fontos elemei lehetnek.
A digitalizáció az épületek energiafelhasználást is mérsékelheti a szervezet szerint, ami 2050-re 350 megatonnával csökkentheti a karbonkibocsátást.
Fontos szerepet játszik a városi közlekedés is, mely évi 4 milliárd tonna széndioxid kibocsátásával a közlekedési szektor kibocsátásának a 40 százalékáért felel,
ennek elektrifikációja azonban segítheti a megújulók térnyerését, hiszen a használat ideje alapján történő töltés a felhasznált energia 60 százalékát is elterelheti a csúcsidőszaktól.
Mindenesetre a változáshoz számos terület egymásra épülő megoldásainak kombinálása vezethet, mely a városi tervezés, a digitalizáció, az elektromobilitás, a tiszta energia és számos egyéb szektor előrelépéseire épít.
A szervezet azonban nem feltétlenül optimista, 2023-ra azt várja, hogy a kibocsátás meghaladja a korábbi 2018-as rekordot és a járvány utáni kilábalás során a kormányzati beruházások mindössze 2 százaléka célozza az energiaátmenetet, ami csupán harmada az IEA által szükségesnek gondoltnak.
