BUX 49,041.18
+0.89%
BUMIX 3,934.13
-0.13%
CETOP20 2,280.58
+0.62%
OTP 16,650
+2.08%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-2.53%
+0.27%
0.00%
ZWACK 16,500
-1.20%
0.00%
ANY 1,530
+0.66%
RABA 1,485
-2.30%
-0.34%
-0.58%
-0.56%
-0.75%
OPUS 236.5
-0.84%
+0.40%
+0.45%
+2.70%
+0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-0.28%
MOL 2,404
-0.25%
+1.28%
ALTEO 1,340
+1.52%
0.00%
-0.50%
EHEP 2,200
+1.38%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.09%
-0.12%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
0.00%
0.00%
+4.67%
0.00%
-0.62%
NUTEX 20.65
-1.20%
Forrás
RND Solutions
USD/HUF
300.38
-1.22%
EUR/HUF
356.96
-0.55%
Nemzetközi gazdaság

Az okosvárosok menthetnek meg minket

Az IEA a városok szerepéről készített jelentést a G20 nápolyi miniszteri csúcstalálkozója alkalmából. A városok felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 70 százalékáért, ám gazdasági teljesítményük és népsűrűségük számos lehetőséget nyújt a tiszta energia felé vezető úton.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdai jelentése szerint a városokban történő beavatkozások jelenthetik a legnagyobb mértékű csökkenését a karbonkibocsátásnak, ám ahhoz, hogy a 2050-es nettó zéró kibocsátás elérhető legyen, 

a tiszta energiát célzó beruházásoknak meg kell triplázódniuk a következő 10 év során.

Fotó: Shutterstock

A világ lakosságának 50 százaléka él városokban, ez azonban 2050-ig a lakosság 70 százalékáig nőhet, miközben jelenleg a gazdasági teljesítmény 80, a karbonkibocsátás több mint 70 százaléka származik városokból,

és az energiafelhasználás kétharmadáért is a városok felelősek. Mindemellett ezen települések a technológiai fejlődés inkubátorai, népsűrűségük és gazdaságuk nagysága pedig lehetőséget teremt arra, hogy az infrastrukturális beruházások megtérüljenek.

Mindezek alapján a városok vezető szerepet játszhatnak az energetikai és környezeti kihívásokra adott új megoldások megtalálásában. 

Az okos közvilágítástól az önhűtő épületeken át az elektromos autók okos töltéséig  a városi szintű beruházások képesek lehetnek a karbonkibocsátás mérséklésére.

Különböző egymáshoz kapcsolódó eszközöknek köszönhetően 83 milliárd szenzor és eszköz lehet összekötve 2024-re, ami óriási mennyiségű adatot generál, melyek elemzése tovább segíthet az energiafogyasztás mérséklésében és a városi szolgáltatások javításában.

A közvilágítás világszerte annyi energiát használ, mint Németország 

és az önkormányzati villanyszámlák 65 százalékát teszi ki, ennek ellenére csupán a 320 millió villanyoszlop 3 százaléka képes okosmegoldások alkalmazására, noha az 80 százalékkal mérsékelheti az áramfelhasználást, miközben a villanyautók töltésének és a mobiltelefonok infrastruktúrájának is fontos elemei lehetnek.

A digitalizáció az épületek energiafelhasználást is mérsékelheti a szervezet szerint, ami 2050-re 350 megatonnával csökkentheti a karbonkibocsátást.

 Fontos szerepet játszik a városi közlekedés is, mely évi 4 milliárd tonna széndioxid kibocsátásával a közlekedési szektor kibocsátásának a 40 százalékáért felel, 

ennek elektrifikációja azonban segítheti a megújulók térnyerését, hiszen a használat ideje alapján történő töltés a felhasznált energia 60 százalékát is elterelheti a csúcsidőszaktól.

Mindenesetre a változáshoz számos terület egymásra épülő megoldásainak kombinálása vezethet, mely a városi tervezés, a digitalizáció, az elektromobilitás, a tiszta energia és számos egyéb szektor előrelépéseire épít.

A szervezet azonban nem feltétlenül optimista, 2023-ra azt várja, hogy a kibocsátás meghaladja a korábbi 2018-as rekordot és a járvány utáni kilábalás során a kormányzati beruházások mindössze 2 százaléka célozza az energiaátmenetet, ami csupán harmada az IEA által szükségesnek gondoltnak.

Kapcsolódó cikkek