BUX 49,041.18
+0.89%
BUMIX 3,934.13
-0.13%
CETOP20 2,280.58
+0.62%
OTP 16,650
+2.08%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-2.53%
+0.27%
0.00%
ZWACK 16,500
-1.20%
0.00%
ANY 1,530
+0.66%
RABA 1,485
-2.30%
-0.34%
-0.58%
-0.56%
-0.75%
OPUS 236.5
-0.84%
+0.40%
+0.45%
+2.70%
+0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-0.28%
MOL 2,404
-0.25%
+1.28%
ALTEO 1,340
+1.52%
0.00%
-0.50%
EHEP 2,200
+1.38%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.09%
-0.12%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
0.00%
0.00%
+4.67%
0.00%
-0.62%
NUTEX 20.65
-1.20%
Forrás
RND Solutions
USD/HUF
300.38
-1.22%
EUR/HUF
356.96
-0.55%
Nemzetközi gazdaság

EKB: lehet-e még lazább az ultralaza?

Unalmasnak ígérkezett a július 22-e az Európai Központi Bank naptárában, amíg ki nem derült, hogy elkészült az új monetáris stratégia, amit ezen az ülésen kell először alkalmazni. A kérdés: tehet-e egy ultralaza politikát még lazábbá egy galamblelkű stratégia.

A jegybankok életében vannak unalmas, és érdekfeszítő kamatülések: az Európai Központi Bank (EKB) esetében a most csütörtökit gondolták rutinszerűnek, és a szeptemberben esedékest a sorsdöntőnek. Két héttel ezelőtt fordult a kocka, amikor a bank szeptemberről előrehozva a döntést megalkotta új stratégiáját, és közölte, a júliusi ülésén alkalmazza először a gyakorlatban. A befektetőknek nem csak az új zakóhoz szabott új nyelvezetet kell elsajátítaniuk az ülésen.

Bár rekord alacsony irányadó kamatán a bank biztosan nem változtat, a stratégiaváltozást magyarázó kommentárjai árfolyammozdító üzeneteket tartalmazhatnak a kötvény- és a devizapiacok számára, akár az euróövezeten is messze túlnyúlóan. 

Fotó: AFP

Az új stratégia szimmetrikus két százalékos inflációs célt jelölt ki a korábbi „két százalék alatt, de ahhoz közeli” definícióval szemben. Ez nem lenne borzasztóan nagy változás a szintben, a stratégia azonban azt is hozzáfűzi, hogy tartósan alacsony kamatokra kényszerítő időszakok után az EKB egy ideig tolerálhatja a célnál valamivel magasabb inflációt is. Ez pedig lazább monetáris politikát ígér, ami akkora változást jelent, hogy a várakozásoknak még az iránya is megváltozott. A gazdaság felpörgésének és a vérszegény infláció felpörgésének láttán sokan korábban arra gondoltak, hogy szeptemberi ülésén a bank már jelezheti példátlan méretű, pénzbőség-teremtő kötvényvásárlásainak lelassítását. A 18 év után történt stratégiaváltás után azonban a piacokon most azon törik a fejüket, miképp lehet képes a már amúgy is ultralaza politikát űző EKB még több lazítást sugallni csütörtökön.

Az eurózóna éves inflációja a decemberi mínusz 0,3 százalékról május-júniusra a két és fél éves csúcsot jelentő két százalék köré gyorsult.

A felpörgő energia- és nyersanyagárak várhatóan tovább emelik majd a következő hónapokban, de az EKB és a legtöbb elemző szerint egyedi tényezők hajtják felfelé az árakat, a járvány továbbra is kockázatot jelent, és az infláció különben is gyorsan visszavonulhat a jegybank új célja alatti szintekre.

Az utóbbi hónapokban azonban erősödött és hangosodott a belső vita az EKB döntéshozói között, mert vannak, akik tartanak tőle, hogy a válságból felépülő gazdaságban tartós tényezők is fűtik az inflációt. Ezt a vitát a stratégiaváltás akár még ki is élezheti az ülésen.

Az egyik lehetséges kimenet elemzők szerint, hogy a bank egyszerűen elhelyezi jelenlegi politikáját az új keretrendszerben, és semmit nem változtat. Valószínűbb azonban, hogy – amint azt Christine Lagarde elnök előrevetítette – hogy a bank iránymutatásainak módosításával igyekszik majd világos és hiteles, laza politikát ígérő jövőképet felmutatni. Ha az új stratégia úgy értelmezendő, hogy a bank az eddigieknél is többet tenne a cél elérése érdekében, a saját 1,4 százalékos inflációs előrejelzése 2023-ra automatikusan azt kell, hogy jelentse, hogy szó se lehet a kötvényvásárlásai visszafogásáról a következő hónapokban – vélte Carsten Brzeski az ING fő makróközgazdásza. Ezen az úton még csak lassítani se lehet a márciusban véget érő pandémiás kötvényvásárlási program (PEPP) tavasszal felgyorsított ütemén: nem kevesebb, hanem inkább több pénzteremtést jelent – tette hozzá Brzeski.

A Société Générale elemzői is úgy vélik kötvénypiaci kitekintésükben, hogy egész évben folytatódhatnak a PEPP vásárlások a jelenlegi, 80 milliárd eurós havi ütemben, és az EKB a jövő év elején lassíthat valamelyest a tempón, 75 milliárd euróra. Az ING szerint ha a csütörtöki ülés nem hoz további lazítást ígérő meglepetést, ez még nem lenne elegendő az euró erősödéséhez a dollár ellenében, de ha igen, az tovább lendítheti az elmúlt hetek gyengülő trendjét. Az EKB-ülésre készülődve a kötvényhozamok tovább estek az eurózónában. Az olasz tízéves hozam 0,71 százalék körül táncolt ma, mélyen a júniusi 0,92 százalékos csúcs alatt.

Kapcsolódó cikkek