BUX 43,850.07
+0.88%
BUMIX 3,790.41
-0.28%
CETOP20 1,824.74
0.00%
OTP 9,148
+2.44%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.49%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,560
+1.30%
RABA 1,125
-0.88%
+0.99%
-0.32%
-0.66%
-2.33%
-0.52%
0.00%
-2.24%
0.00%
-0.12%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,920
+0.69%
DELTA 38.95
+0.39%
ALTEO 2,770
-0.36%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.51%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
+2.54%
-3.57%
0.00%
-0.38%
+0.42%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,490
0.00%
0.00%
NAP 1,186
-3.58%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Nemzetközi gazdaság

EKB: lehet-e még lazább az ultralaza?

Unalmasnak ígérkezett a július 22-e az Európai Központi Bank naptárában, amíg ki nem derült, hogy elkészült az új monetáris stratégia, amit ezen az ülésen kell először alkalmazni. A kérdés: tehet-e egy ultralaza politikát még lazábbá egy galamblelkű stratégia.

A jegybankok életében vannak unalmas, és érdekfeszítő kamatülések: az Európai Központi Bank (EKB) esetében a most csütörtökit gondolták rutinszerűnek, és a szeptemberben esedékest a sorsdöntőnek. Két héttel ezelőtt fordult a kocka, amikor a bank szeptemberről előrehozva a döntést megalkotta új stratégiáját, és közölte, a júliusi ülésén alkalmazza először a gyakorlatban. A befektetőknek nem csak az új zakóhoz szabott új nyelvezetet kell elsajátítaniuk az ülésen.

Bár rekord alacsony irányadó kamatán a bank biztosan nem változtat, a stratégiaváltozást magyarázó kommentárjai árfolyammozdító üzeneteket tartalmazhatnak a kötvény- és a devizapiacok számára, akár az euróövezeten is messze túlnyúlóan. 

Fotó: AFP

Az új stratégia szimmetrikus két százalékos inflációs célt jelölt ki a korábbi „két százalék alatt, de ahhoz közeli” definícióval szemben. Ez nem lenne borzasztóan nagy változás a szintben, a stratégia azonban azt is hozzáfűzi, hogy tartósan alacsony kamatokra kényszerítő időszakok után az EKB egy ideig tolerálhatja a célnál valamivel magasabb inflációt is. Ez pedig lazább monetáris politikát ígér, ami akkora változást jelent, hogy a várakozásoknak még az iránya is megváltozott. A gazdaság felpörgésének és a vérszegény infláció felpörgésének láttán sokan korábban arra gondoltak, hogy szeptemberi ülésén a bank már jelezheti példátlan méretű, pénzbőség-teremtő kötvényvásárlásainak lelassítását. A 18 év után történt stratégiaváltás után azonban a piacokon most azon törik a fejüket, miképp lehet képes a már amúgy is ultralaza politikát űző EKB még több lazítást sugallni csütörtökön.

Az eurózóna éves inflációja a decemberi mínusz 0,3 százalékról május-júniusra a két és fél éves csúcsot jelentő két százalék köré gyorsult.

A felpörgő energia- és nyersanyagárak várhatóan tovább emelik majd a következő hónapokban, de az EKB és a legtöbb elemző szerint egyedi tényezők hajtják felfelé az árakat, a járvány továbbra is kockázatot jelent, és az infláció különben is gyorsan visszavonulhat a jegybank új célja alatti szintekre.

Az utóbbi hónapokban azonban erősödött és hangosodott a belső vita az EKB döntéshozói között, mert vannak, akik tartanak tőle, hogy a válságból felépülő gazdaságban tartós tényezők is fűtik az inflációt. Ezt a vitát a stratégiaváltás akár még ki is élezheti az ülésen.

Az egyik lehetséges kimenet elemzők szerint, hogy a bank egyszerűen elhelyezi jelenlegi politikáját az új keretrendszerben, és semmit nem változtat. Valószínűbb azonban, hogy – amint azt Christine Lagarde elnök előrevetítette – hogy a bank iránymutatásainak módosításával igyekszik majd világos és hiteles, laza politikát ígérő jövőképet felmutatni. Ha az új stratégia úgy értelmezendő, hogy a bank az eddigieknél is többet tenne a cél elérése érdekében, a saját 1,4 százalékos inflációs előrejelzése 2023-ra automatikusan azt kell, hogy jelentse, hogy szó se lehet a kötvényvásárlásai visszafogásáról a következő hónapokban – vélte Carsten Brzeski az ING fő makróközgazdásza. Ezen az úton még csak lassítani se lehet a márciusban véget érő pandémiás kötvényvásárlási program (PEPP) tavasszal felgyorsított ütemén: nem kevesebb, hanem inkább több pénzteremtést jelent – tette hozzá Brzeski.

A Société Générale elemzői is úgy vélik kötvénypiaci kitekintésükben, hogy egész évben folytatódhatnak a PEPP vásárlások a jelenlegi, 80 milliárd eurós havi ütemben, és az EKB a jövő év elején lassíthat valamelyest a tempón, 75 milliárd euróra. Az ING szerint ha a csütörtöki ülés nem hoz további lazítást ígérő meglepetést, ez még nem lenne elegendő az euró erősödéséhez a dollár ellenében, de ha igen, az tovább lendítheti az elmúlt hetek gyengülő trendjét. Az EKB-ülésre készülődve a kötvényhozamok tovább estek az eurózónában. Az olasz tízéves hozam 0,71 százalék körül táncolt ma, mélyen a júniusi 0,92 százalékos csúcs alatt.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek