Óriási eredmény, hogy a világ 130 országa, köztük az Egyesült Államok, Kína, India, Japán, Oroszország és valamennyi G20-as ország elfogadta az új globális társasági adózás alapvető feltételeit, melyről a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kezdeményezésére 2013 óta tartanak az egyeztetések. Nem gyakran sikerül globális konszenzust elérni valamiben, aminek ilyen konkrét következményei vannak. Azonban
az előzetes megállapodás korántsem jelenti, hogy valóban megvalósul majd a 15 százalékos megszüntetve az adóparadicsomok előnyeit.
Néhány afrikai ország és karibi adóparadicsom kimaradása nem okozna komoly fennakadást, azonban az már nagyobb problémát jelent, hogy
három európai uniós ország – Magyarország, Írország és Észtország – sem adta áldását a megállapodáshoz, ugyanakkor vétójával elveben ezek bármelyike megakadályozhatja a 27-tagú blokkot az új adószabályok ratifikálásában. Európa nélkül pedig nem működhetne egy ilyen globális együttműködés.
Dublin álláspontja nem meglepő, kimaradása ugyanakkor óriási jelentőségű lenne, hiszen a legtöbb nagy amerikai technológiai vállalat, köztük az Apple, az Alphabet, a Facebook és a Microsoft európai központja is ebben az országban található.
Írország – Észtországhoz hasonlóan – nem alkalmaz digitális szolgáltatási adót (Magyarországon ez 7,5 százalék, noha 2019. július 1-től 2022. december 31-ig ideiglenesen nulla százalékra csökkentették az adókulcsot), és erőteljesen védi a 12,5 százalékos társasági adórendszerét. (Magyarországon 9 százalékos, Észtországban 20 százalékos ez az adókulcs.)
Az adóelkerülés miatti nemzetközi fellépés elsősorban a nagy technológiai óriásokra összpontosított, és sok ország kifejezetten azért csatlakozott a reformfolyamathoz, hogy több adót szedhessen be ezektől a társaságoktól a náluk megtermelt nyereségük után.
A legtöbb ország a digitális szolgáltatási adókat is elsősorban azért vezette be, hogy lehetősége legyen a technológiai óriások megadóztatására, ez pedig fokozta a globális megállapodásra irányuló motivációt, főként az Egyesült Államok oldaláról. A legtöbb ország azonban az Egyesült Államok nyomására feladná az egyoldalú digitális szolgáltatási adók alkalmazását, amennyiben létrejön a globális megállapodás.
Noha az ír pénzügyminiszter, Paschal Donohoe szerint Írország évi 2 milliárd euró bevételtől eshet el a minimumadó bevezetésével, mégis elfogadta a tervezet azon részét, amely az eddigi székhely szerinti adóztatással ellentétben a profitszerzés helye szerint vetné ki az adókat, fő problémaként pedig a 15 százalékos adókulcsra hivatkozott. Ez azonban lehet pusztán taktikai lépés is, ugyanis ronthatja az ország nemzetközi megítélését, ha ellenállnak egy olyan megállapodásnak, amelyben a világon szinte mindenki a nagyvállalatok igazságosabb adóztatásának kulcsát látja.
