Az idei legalacsonyabb dinamikájú, 10,4 százalékos éves növekedést regisztráltak júniusban az uniós autóeladásokban: a friss adat 1,048 millió új gépjármű üzembe helyezéséről szól, ez százezerrel több az egy évvel korábbi időszakénál, egyben ez is az idei leggyengébb adatnak számít. A korábbi hónapok erőteljes eladásainak köszönhetően azonban így is 25,2 százalékos plusszal zárta az európai autókereskedelem az első félévet, az eladott 5,361 millió jármű azonban még másfél millióval kevesebb annál, mint amennyit a pandémiát megelőző békeév első felében adtak el.
Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) statisztikája meglehetősen vegyes képet fest a forgalom megoszlásáról, az viszont kétségtelen, hogy a meghatározó négy ország mindegyike odatette magát. Leginkább a legnagyobb piacon, Németországban lehettek elégedettek a félév során eladott 1,391 millió gépkocsival, ami 15 százalékos előrelépést takar éves bázison, egyben azt jelzi, hogy minden negyedik új autó német rendszámot kapott az idei első félévben. A 27 tagú közösségben egyedül Romániában csökkentek a féléves autóeladások, ott 4,9 százalékos mínuszt és 47,1 ezres forgalmat mutattak ki. A 16,4 százalékos többlettel elért 64,8 ezres magyar forgalom a középmezőny aljához elegendő. Masszív, 39 százalékos pluszt, és 909 ezres forgalmat mértek az EU-ből kilépett briteknél. A márkák versenyében nincs meglepetés, Volkswagen csoport minimálisan, 26,4 százalékra növelte piaci részesedését a Fiat Chrysler és a Peugeot SA fúziójával a második helyre előlépett Stellantis (23,1 százalék) előtt.
