Folytatódtak a zavargások Dél-Afrikában az egykori elnök Jacob Zuma múlt heti bebörtönzését követően. Az elsősorban az ország legsűrűbben lakott KwaZulu-Natal és Gauteng tartományait érintő megmozdulásokban fosztogatásra is sor került és legalább 45-en meghaltak. Voltak akiket halálra tapostak a fosztogatások során, de olyanok is voltak akikkel lövések végeztek – írja a The Guardian.
Zuma 2009 és 2018 között vezette az országot, és afrikai mércével sem mondható, hogy tipikus államfő lett volna. Hajdanán karizmatikus polgárjogi harcosként szerzett nevet, ám idővel nyolc éven át hadakozott az ellene felhozott korrupció és nemi erőszak vádjaival szemben, amelyeket röviddel a 2009-es április 22-i választás előtt ejtettek. Politikai visszatérését szakszervezeti vezetők és a népes szegény rétegek támogatásának köszönhette. A korrupció árnyéka azonban rávetült elnöki időszakára is, és végül a vesztét okozta. Pártja, az Afrikai Nemzeti Kongresszus és az ország élén Cyril Ramaphosa követte.
Végül június végén a bíróság megsértése miatt ítélték 15 hónap börtönre, miután nem jelent meg egy, a magas rangú tisztviselők ellen folyó korrupciós ügy tárgyalásán. Az ítéletet széles körben a jogállam és utóda győzelmeként ünnepelték, azonban az azóta elszabadult erőszak kérdésessé teszi annak értékét. A büntetéstől a kormányzó párt mérsékelt frakciójának erősödését és a volt elnök hívei által fenntartott hálózatok gyengülését várták.
A zavargásokban több mint 750 embert letartóztattak és a hadsereget is bevetették.
A zűrzavart fokozta a kontinens legsúlyosabb koronavírus járványa és annak gazdasági hatásai is, melynek eredményeként az országban 32,6 százalékig kúszott a 2021 első negyedéve során. Több autópályát is lezártak és számos üzlet és kormányzati intézmény is bezárni kényszerült, illetve az éppen erőre kapó oltási program is jelentősen lelassult. A tömeges megmozdulások a járvány terjedésének is kedvezhetnek.
Az apartheid rendszer bukása óta ez az erőszak legnagyobb fellángolása az országban.
