Még nem „szuper magas”, de egyre emelkedik a szállítmányozás költsége annak következtében, hogy visszapattant a világgazdaság a koronavírus-járvány okozta válságból, és ismét folyamatosan nő a kereslet. Szakértők azonban abban még nem biztosak, hogy tartósak maradnak-e a magas árak, de nem zárják ki ezt a lehetőséget. Egyelőre az biztos, hogy a legnagyobb szárazanyag-szállító hajók átlagos napi bevétele a Reuters legfrissebb adatai szerint
31 880 dollárra ugrott a tavaly februári háromezer dollárról, az árakat mutató Baltic Dry Index pedig az év elejétől július 3-ig bezárólag 74 százalékkal emelkedett.
Az árak többéves csúcson vannak, de még nem érték el a korábbi rekordokat
– emlékeztetett a CNBC-nek nyilatkozva Rashpal Bhatti, a BHP bányaipari óriás alelnöke. Az utolsó szállítmányozási boom 2008-ban, a globális pénzügyi válság következtében ért véget, és elemzők szerint egyelőre úgy tűnik, hogy az év második felében biztosan, de talán tovább is magasak maradnak az árak. Egyrészt azért, mert szakértők szerint az év további részében is nagy lesz a kereslet, másrészt pedig a hajóflották a közeljövőben nem bővülnek jelentősen, amire az is utal, hogy a hajóépítőkhöz nem érkeztek nagy számban megrendelések. Mark Williams, a Shipping Strategy tengerszállítási tanácsadó ügyvezető igazgatója úgy véli, a következő három évben legfeljebb három százalékkal lesznek nagyobbak a flották.
Öt év múlva azonban ilyen alacsony bővülés mellett is újabb problémával szembesül a tengeri szállítmányozás: nem lesz elég képzett személyzet a kereskedelmi hajókon.
A Balti és Nemzetközi Tengerészeti Tanács (BIMCO) és a világ legfontosabb hajózási szervezete, a Nemzetközi Hajózási Kamara (International Chamber of Shipping – ICS) szerdán nyilvánosságra hozott jelentése szerint
a járvány miatt már most is kevés a tengerész.
A hatóságok sok országban nem engedik partra a matrózokat, százezren közülük nem hagyhatják el a hajót, a kapitányok így nem tudják felváltani a kimerült személyzetet. A jelentés szerint 74 ezer hajón 1,89 millió tengerész szolgál, és több mint 26 ezer tiszttel van kevesebb a kelleténél. Guy Platten, az ICS főtitkára figyelmeztetett, hamarosan nem tudják garantálni a világ élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerellátását, ha a kormányok sürgősen nem tesznek valamit annak érdekében, hogy könnyebb legyen tengerészeket toborozni, és meg is tartani őket. Felhívta arra is az illetéseket, hogy az oltásnál is helyezzék előtérbe a nélkülözhetetlen munkát végző szállítókat. A tengerészeknek mintegy 20 százaléka kapta meg eddig a vakcinát, de a legtöbb matrózt Fülöp-szigetek, Indonézia és India csak korlátozottan jut oltáshoz, így „a globális ellátási lánc egyre közelebb kerül a törésponthoz”.
A szárazföldön sem sokkal jobb a helyzet sok országban.
Súlyos hiány van teherautó-sofőrből többek között az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is, ami komoly problémákat okoz az ellátási láncban.
A briteknél becslések szerint százezer üres állás van, részben a járvány, részben pedig a brexit miatt. (Az ágazati szövetség szerint 15 ezer uniós teherautó-sofőr hagyta el az országot.) Ez mára odavezetett, hogy ismét üres néhány polc a szupermarketekben, pedig a legnagyobb lánc, a Tesco a BBC beszámolója szerint már ezer fontos (422 540 forintos) bónuszt is hajlandó fizetni annak, aki szeptember 30-ig jelentkezik sofőrnek, és a Sky News úgy tudja, hogy hasonló vagy még magasabb összeget ígérnek a versenytársak is. A sofőrök azonban így is elégedetlenek a bérekkel és a munkakörülményekkel, és a The Observer beszámolója szerint sztrájkot terveznek augusztus 23-ra, amelyhez eddig háromezren csatlakoztak.
