Nem jön még a kezdőlövés a Fedtől

A világ legnagyobb figyelemmel kísért jegybankjától azt várják a befektetők, hogy hiába ugrott váratlanul 13 éves csúcsra, 5,4 százalékra júniusban az amerikai infláció - tovább távolodva a két százalékos céltól -, a Federal Reserve egyelőre nem reagál rá semmilyen monetáris politikai lépéssel kedd-szerdai ülésén. Ez nem jelenti azt, hogy olyan kommentárokat sem tesz, amelyek felbolygathatják a helyi és a világpiacokat. Az utóbbi hetekben szépen erősödő dollár újabb támogatást kaphat - amit az eurózónában és régiónkban, Közép-Európában devizagyengülésre fordíthatnak le a piacok.

Jerome Powell, a Fed elnöke az inflációs meglepetés után is tartotta magát ahhoz, hogy sietségre semmi ok,

a drágulást felgyorsító tényezők ideiglenesek, az inflációs célt hosszabb időszak átlagában kell elérnie a Fednek, és a gazdaság további segítségre szorul a monetáris politika oldaláról, hiszen még mindig mintegy hatmillióval kevesebben dolgoznak, mint mielőtt beütött a járvány és a Fed az Európai Központi Bankhoz hasonlóan eszközvásárlásai felgyorsítása mellett döntött. 

A hajó azonban, ahogy lecsillapodóban a pandémia kavarta vihar, már lassan, de biztosan megindult egy határozott irányba: a szigorúbb monetáris politika felé. 

Számos jegybank, köztük a magyar, az emelkedő árakat látva már kamatot emelt.

A Fed is erre tart, de előbb eszközvásárlásait befejezve kell szűkítenie a pénzbőséget. Döntés a havi 120 milliárd dollárra rúgó vásárlás lassításáról aligha születik a kedd-szerdai ülésen, de az eddigieknél határozottabb utalásra sor kerülhet. A sebesen emelkedő fogyasztói és ingatlanárak miatt a politikusok, sőt a jegybanki döntéshozók közt is nő a nyugtalanság.

James Bullard St. Louis-i Fed elnök például a szövetségi bank egyik leggalamblelkűbb tagjából az egyik legszigorúbbá vált az utóbbi időben,

és alig egy hete úgy nyilatkozott, máris itt az ideje a lassításnak ("tapering"). 

Ami a kamatemelések kezdetét illeti, a gyorsuló infláció hatására már elkezdtek átrendeződni a várakozások a Fed-döntéshozók közt: a többség immár 2023-ra várja a korábbi 2024 helyett, és 11 tag közül csak kettőnek kell véleményt változtatni ahhoz, hogy még előrébbre, 2022-re húzódjon a konszenzus. 

Amint már láttuk, a Fednél nagyon gyorsan változhatnak a dolgok

- írták a Fed-ülésról szóló előzetes jegyzetükben az ING közgazdászai. Az ő forgatókönyvük szerint a Fed már a jövő héten megpendíti a "tapering" témát, augusztus végi konferenciáján Jackson Hole-ban felcsavarja a hangerőt, szeptember 21-22-ei ülésén meghozza a döntést, majd egy év múlva az első kamatemelésre is sor kerülhet. A vélemények persze megoszlanak az időzítésről, ha a folyamat kimeneteléről nem is. Simon MacAdam, a Capital Economics szenior globális közgazdásza szerint például, bár a feszes munkaerőpiac még 2022-ben is 2,5 százalék felett tartja a maginflációt, a Fed nem izgul, és nem emel kamatot 2023 vége előtt.