A Chagos-szigeteket az Egyesült Királyság 1965-ben szakította el Mauritiustól, hogy stratégiailag fontos katonai támaszpontot alakítson ki a 60 szigetből és 6 atollból álló szigetcsoporton. A légi bázist az amerikai és a brit légierő gépei az afganisztáni és az iraki beavatkozás során is használták. Azonban már több ENSZ-határozat kimondta, hogy a briteknek a területet vissza kell szolgáltatniuk Mauritiusnak.
Az Egyesült Királyság álláspontja az, hogy addig nem adja át a területet, ameddig arra biztonsági okokból szükség van. Ennek legkorábbi időpontjaként 2036-ot jelölték meg, ugyanis eddig az időpontig a briteknek szerződésük van az Amerikai Egyesült Államokkal arra, hogy a legnagyobb szigeten, Diego Garcián légi támaszpontot üzemeltethetnek.
A BBC beszámolója szerint ennek időpontja egyre közelebbivé válik, Mauritius ugyanis egy újabb, szimbolikus lépést tett ennek irányába. Az Egyetemes Postaunió (UPU), amely az ENSZ globális postai politikáért felelős szerve, közel egyhangúlag megszavazta azt a javaslatot, hogy a szigetcsoporton nem használhatnak brit bélyegeket. Ez azt jelenti, hogy a Chagos-szigeteken feladott, és onnan érkező postai küldeményeket ezentúl csak mauritiusi bélyegekkel lehet ellátni.
A tengeri csigákat és angyalhalakat ábrázoló postai bélyegsorozat használaton kívülre helyezése ugyan nem tűnik éles diplomáciai határvonalnak, azonban figyelemre méltó történés.
Az UPU majdnem egyhangú döntése szimbolikus csapás Nagy-Britanniára nézve, mivel újabb jele annak, hogy a Chagos-szigetekre való igényével kapcsolatban egyre inkább elszigetelődik – mondta Andrew Harding, a BBC tudósítója.
Mauritius következő lépése a terület visszaszerzésére valószínűleg az lehet, hogy a nemzetközi légi járatokat megpróbálja betiltani területe – és ezzel az Indiai-óceán egy jelentős darabja – felett.
