Az állami tulajdonú vállalatok mellett mostantól a magánkézben lévő, legfeljebb száz főt foglalkoztató cégek is szabadon működhetnek Kubában – erről a szigetország kormánya döntött pénteken. Miguel Díaz-Canel államfő a szerint ezzel Kuba határozott lépést tett gazdasági modelljének átalakítására. Idén év elején tett már egy a mostanihoz fogható horderejű engedményt a kubai kormányzat: akkor az egyszemélyes vállalkozásoknak adott működési engedélyt a gazdaság több szektorában (az egészségügy, a média illetve az oktatás kivételével), ezzel mintegy kétezer tevékenységi kört nyitott meg az önfoglalkoztatók előtt – emlékeztetett a France 24.
Mintegy hatszázezren – a kubai munkavállalók 13 százaléka – dolgoznak a privát szektorban; az államtanács februári, illetve múlt pénteki döntésével is az ő helyzetüket legalizálta. A kkv-k tevékenységének engedélyezése a BBC-nek nyilatkozó elemzők szerint is markáns fordulatot jelent Kubában; szakértők egyúttal megjegyzik azt is, hogy a kubai vezetés számára kedvezőtlen körülmények együttállása is hozzájárult markáns átalakulás gyorsaságához. Manuel Marrero Cruz miniszterelnök júniusban még arról beszélt, hogy a magánvállalatok alapításának szigorú korlátai vannal, ezeket a kormány semmilyen körülmények között nem engedi átlépni.
Július kézepén azonban ellepték a tüntetők a havannai utcákat, az elnök lemondását és gazdasági szabadságot követelve. A Reuters beszámolója szerint kubai forradalom óta nem voltak hasonló léptékű kormányellenes megmozdulások Kubában: ezrek demonstráltak, a tömeget végül a rendőrség verte szét, több száz embert vettek őrizetbe, egy ember pedig meghalt az erőszakba torkolló megmozdulások során. De azt nem csak a Financial Times-nak nyilatkozó elemzők, hanem maga Miguel Díaz-Canel elnök is elismerte, hogy a tüntetők követelései jogosak voltak.
Táplálta az elégedetlenségüket, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett globális korlátozások hatására tetszhalott állapotba került a kubaiak jelentős részének megélhetést nyújtó turizmus. Az ország másik fő bevételi forrását cukornád-export is bajban van: az idei termés sokkal rosszabb lett a várakozásoknál. Bevételek híján a kormány szűkös deviza-tartalékai már év közepén kimerültek, így a súlyos gazdasági szankciók által elszigetelt országnak arra sem volt lehetősége, hogy az alapvető hiánycikket beszerezze. Erre reagálva a kormány most először engedélyezte a Kubába érkezőnek, hogy importvám megfizetése nélkül hozzanak be élelmiszert, gyógyszer valamint más létfontosságú cikkeket, abban a reményben, hogy legalább ezzel enyhítheti az általános áruhiányt.
A kubai gazdaság 2016-tól a világjárvány kitöréséig stagnált. Azóta egyre meredekebb mélyrepülésben van, miközben az árak az év eleje óta 500 százalékkal emelkedtek, és már az úgynevezett dollár-boltok polcai is szinte teljesen üresek. Csak a turizmus gyors újraindulásával, és a múlt pénteken bejelentetthez hasonló további reformokkal lenne esélye a recesszióból kilábalni. Ám az amerikai szankciók erős ellenszelet teremtenek minden ilyen törekvésnek. Joe Biden elnök újabb korlátozásokat vezetett be a júliusi tüntetések leverését követően, ha lehet, még inkább elszigetelve ezzel az országot a külvilágtól. Kubának jelenleg Mexikó és Oroszország nyújt segítséget azzal, hogy üzemanyagot és létfontosságú cikket szállít a szigetországba, valamint saját nehézségei ellenére Venezuela, amely az egyetlen stabil nyersolaj-beszállítója Kubának.
