Az eurózóna külkereskedelmi többlete 20,7 milliárd euróra növekedett júliusban a júniusi 18,1 és a májusi 12,3 milliárdról – jelentette az Eurostat. A többlet szintje illeszkedik az elmúlt majdnem egy évtized trendjébe, de a tavaly látott értékektől messze elmarad, mert a járványkorlátozások levedlése után árad a külföldi áru Európába. Az adatok közlését követően az euró háromhetes mélypontra siklott a dollár ellenében, 1,177 környékére.
Az euróövezet áruexportja éves alapon 11,4 százalékkal nőtt júliusban, miközben az 17,1-del ugrott meg, főképp a nyersanyagok és az üzemanyagok behozatala szökött fel. A mérleget tekintve ez azért is romlás, mert a január–júliusi időszak egészében az 14,8, az import 15,5 százalékkal nőtt. Ami az egészét illeti,
júliusban még szélesebb volt az export és az import éves növekedése közti olló, mint az eurózónában, hiszen az előbbi 10,3, az utóbbi 18,7 százalékkal nőtt.
A közép-európai régióban Magyarország, és különösen Csehország, éves bázisú export- és importnövekedése az EU-n kívüli viszonylatban – a németekéhez, a franciáékhoz és a hollandokhoz hasonlóan – mélyen az átlag alatti rátájú volt júliusban, a lengyeleké pedig átlag feletti.
Szintén csütörtökön közölt adatokat az európai autógyártók szövetsége, az ACEA az újautó-regisztrációk augusztusi számáról, amelyek azt mutatták, hogy az európai autóipar a helyi keresletet tekintve tovább szenved. A bejegyzések száma 19,1 százalékkal, 623 ezerre csökkent éves alapon az Európai Unióban, ami tavaly május óta a legalacsonyabb szám. Júliusban még nagyobb, 23,2 százalékos volt a zuhanás, négy hónapnyi gyorsuló növekedés után, mert az alapanyaghiány és a beszállítási problémák megtörték a kilábalást.
Egy korábbi időszak, a második negyedév trendjét mutatják az Eurostat csütörtökön közzétett adatai az üres álláshelyek rátájáról. Ez 2,2 százalékra ugrott az EU-ban az első negyedévi 2-ről, a gazdaság kilábalását jelezve ebben az időszakban.
