A nemzetközi sajtóban nagy figyelemmel övezett múlt vasárnapi német választásokról szóló hírek között elsikkadni látszott a berlini helyi népszavazás híre, pedig
a referendumon több mint egymillió ember, azaz a résztvevők 56,4 százaléka támogatta a „Sajátítsák ki a Deutsche Wohnent és társait” című kezdeményezést.
A hangzatos elnevezés dacára persze nem maguknak a társaságoknak, hanem a tulajdonukban álló lakásállománynak a kisajátításáról van szó, mégpedig csak abban az esetben, ha legalább 3000 lakásuk van.
Mindez azt jelenti, hogy ha a német főváros szenátusa eleget tesz a rendkívül magas lakbérek miatt megfogalmazódott társadalmi követelésnek, 240 ezer lakást, azaz a berlini lakásállomány 11 százalékát kell kisajátítania
– írja a brit Guardian.
A londoni lap szerint egyébként a referendum nem kötelező hatályú. Sőt hétfőn a frankfurti tőzsdén jegyzett Vonovia ingatlancég részvényei is meglódultak, mivel a javaslat főtámogatójának számító baloldali „Die Linke” párt a vártnál gyengébben szerepelt, és ezért a befektetők úgy látták, hogy megszűnt a veszély.
A Zeit Online portálon azonban nemrég jelent meg egy cikk Volker Boehme-Neßler tollából, amely szerint igenis kötelező ereje van a berlini népakaratnak. A szerző, aki amúgy az oldenburgi Carl von Ossietzky Egyetem alkotmányjogi professzora, ezért úgy látja, hogy a berlini szenátus nem ignorálhatja a referendum eredményét.
A professzor szerint a helyzetet bonyolítja, hogy a népszavazás tulajdonképpen egy felszólítás, hogy tudniillik a szenátus tegyen meg mindent a kisajátításért. Ezért a testületnek kell kidolgoznia a helyi jogszabály tervezetét, amelynek természetesen az alkotmánynak is meg kell felelnie.
A német alaptörvény pedig két követelményt állít a kisajátítások elé.
Egyrészt a közjót kell szolgálnia, másfelől csak megfelelő kártalanítás fejében kerülhet rájuk sor.
Mindkét feltétel teljesüléséről végül valószínűleg a karlsruhei alkotmánybíróság fog dönteni. Az érintett lakások forgalmi értékét a Tagesschau 36 milliárd euróra teszi, míg a népszavazás kezdeményezői 7-13 milliárdos kártalanítással számolnak.
Boehme-Neßler úgy véli, nagy fokú politikai bizalomvesztéshez vezetne, ha a berlini szenátus ismét figyelmen kívül hagyná a népakaratot, ahogy ezt a Tegel repülőtér megszüntetésével egyszer már megtették. A Guardian szerint pedig a referendum végső sikere vízválasztó lehet, és nem csupán a többi német, de az ugyancsak nagyon magas lakbérektől szenvedő brit városok is követhetik a példát.
