Az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország a parlamenti választáson megtartotta alkotmányozó többségét a parlament alsóházában, az Állami Dumában. Putyinék a szavazatok 49,84 százalékának megszerzésével 315 mandátumot szereztek a parlamentben – közölte a szavazatok 99 százalékának összesítését követően, tehát gyakorlatilag a véglegesnek tekinthető eredmények alapján a Központi Választási Bizottság. A kormánypárt listán 120, egyéniben pedig 195 mandátumot nyert el. Az alkotmányozó többség megszerzéséhez 301 mandátumra van szükség a 450 fős Dumában.
A Kommunista Párt 18,96, a Zsirinovszkij vezette, szélsőjobboldali Liberális Demokrata Párt 7,5, valamint a kormánypárt saját szatellitpártjai az Igazságos Oroszország–Hazafiak–Az Igazságért pártiak 7,44, és az Új Emberek 5,33 százalékot szereztek. A parlamenti bejutási küszöb öt százalék.
Putyin pártjának győzelméhez nem sok kétség férhetett, az egyetlen kérdés az volt, sikerül-e megőriznie alkotmányozó többségét is.
A Kreml bírálói szerint a szavazást csalások sorozata árnyékolta be. Az MTI által közölt szakértői vélemények szerint viszont a kormánypárt előtt már nyáron megtisztították az utat a választások magabiztos megnyeréséhez, több, esélyesnek tűnő ellenzéki jelölt bejegyzésének elutasításával, a most leleplezett törvénysértések – például az urnák hamis szavazatokkal töméséről szóló beszámolók – pedig, véleményük szerint, már nem voltak rendszerszerűek.
Júliusban szélsőségesnek minősítettek és betiltottak Oroszországban három, a jelenleg bebörtönzött ellenzéki politikushoz, Alekszej Navalnijhoz köthető szervezetet. Más ellenzékieket azzal utasítottak el, hogy büntetett előéletűek, akik az orosz szabályok szerint nem indulhatnak, márpedig őket, ha másért nem, a járványügyi szabályok megsértése miatt ítélték el az elmúlt hónapok tiltakozásai során. Emellett számos alakalommal léptek fel civil szervezetek, jogvédő csoportok és a média képviselőivel szemben.
Több ellenzéki vezető külföldre menekült, köztük Ljubov Szobol ügyvédnő, Navalnij fontos támogatója, aki augusztus 7-én a hatósági fenyegetések miatt Törökországba volt kénytelen távozni.
Betiltották emellett – és végül a Google és az Apple is eltávolította alkalmazásboltjából – a Navalnij támogatói által kifejlesztett applikációt is, amivel az ellenzéki politikus taktikai szavazásra, azaz arra próbálta rábírni a választókat, hogy azokat a jelölteket támogassák, akik a legnagyobb eséllyel vehetik fel a versenyt a kormánypárt jelöltjével szemben. A taktikai szavazásból a második legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Kommunista Párt profitálhatott – nyolc százalékkal több szavazatot begyűjtve a legutóbbi választásokhoz képest, túlnyomóan a kormánypárt rovására –, bár fontosabb kérdésekben ők sem nagyon mennek szembe a kormány szándékával.
A választásokon visszaszorult parlamenti pártok, köztük a liberális demokraták „fekete technológiák” alkalmazására, az állami alkalmazottak adminisztratív mozgósítására, a kormánypárt anyagi fölényére és jogsértésekre panaszkodtak.
A járvány miatt a szavazást szeptember 17-étől 19-éig, három naposra bővítették, ami jelentősen megnehezítette a választás tisztaságának ellenőrzését.
Peter Stano az Európai Bizottság illetékes szóvivője nyilatkozatában szintén kiemelte, hogy a választások hiteles nemzetközi megfigyelés nélkül, a megfélemlítés légkörében zajlottak.
