Az Ifo Kutatóintézet honlapján szerdán publikált jelentés alapján az jövőre 2,0–2,5 százalékra mérséklődik.
A három évtizede legmagasabb 2021-es infláció kialakulását elsősorban bázishatásra vezeti vissza a tanulmány.
Mindenekelőtt a második félévi áfacsökkentés, valamint az energiaáraknak a koronaválság miatt bekövetkezett esése alakította ki 2020-ban az alacsony árszintet
– jegyezte meg Timo Wollmershäuser, az Ifo konjunktúrakutatási vezetője.
A magas inflációs ráta ugyanis egyaránt mutathatja azt, hogy mennyire emelkedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest, illetve azt is, hogy milyen mélyről indultak
– mutatott rá.
A németországi infláció 2020-ban 0,5 százalékos volt. Az ideinél magasabb ráta legutóbb 1993-ban volt Németországban, 4,5 százalékos. Ugyanakkor a tényleges áremelkedés is hozzájárult az idei infláció növekedéséhez.
Január óta megfigyelhető az energia, az élelmiszerek és a szolgáltatások árának emelkedése
– ismertette Wollmershäuser.
A viszonylag magas, 2 százalék feletti infláció fennmaradását a jövő évre azzal magyarázza az Ifo, hogy a jelek szerint a lakosságnak a korábban becsültnél nagyobb ki nem elégített kereslete halmozódott fel a koronaválság idején. Az árak emelkedéséhez hozzájárul emellett még a feldolgozóiparban tapasztalható, a beszerzési árakat növelő alapanyaghiány is.
