BUX 51,018.61
+0.58%
BUMIX 4,289.91
-0.04%
CETOP20 2,302.76
0.00%
OTP 17,460
+1.01%
KPACK 10,000
+9.29%
0.00%
0.00%
+0.51%
+2.31%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,350
-1.10%
-0.74%
+0.49%
0.00%
-2.31%
-0.44%
+0.47%
-3.64%
+0.47%
OTT1 149.2
0.00%
-0.83%
MOL 2,438
+0.16%
+4.47%
ALTEO 1,790
+4.68%
0.00%
+0.41%
EHEP 1,740
-1.42%
-2.04%
-1.44%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.54%
-0.36%
-0.78%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
+1.67%
0.00%
+5.49%
+5.65%
-1.54%
-1.11%
Forrás
RND Solutions
Nemzetközi gazdaság

Az aranyért folyik a harc Szudánban

A katonai elit a polgárháborús tetteik miatti hágai felelősségre vonást is igyekszik megúszni.

A szudáni katonai-civil tanács és az átmeneti kormány feloszlatását, valamint a rendkívüli állapot bevezetését jelentette be hétfőn a tanács vezetője, Abdel-Fattáh al-Burháni tábornok, nem sokkal azt követően, hogy katonák őrizetbe vették a kormány több civil tagját, köztük Abdulla Hamdok miniszterelnököt. Burháninak novemberben kellett volna átadnia a tanács vezetését egy választott civil vezetőnek, ehelyett a civil vezetéssel kötött megállapodást felrúgva kijelentette, hogy egyedül fog kormányozni. Szudán tájékoztatási minisztériuma hétfőn katonai puccsnak minősítette a történteket, amit szerinte a népnek kell megakadályozni, majd tüntetők ezrei árasztották el az ország fővárosát, Kartúmot, a hadsereg a tömegbe lőtt, többen meghaltak. Kedden már katonák vigyázták a rendet, de a városban az általános sztrájk hatására teljesen leállt az élet.

Szudánt harminc éven át Omar al-Basír elnök irányította diktatórikus módszerekkel, mígnem 2019-ben tömegtüntetések kezdődtek, ezeket a hadsereg is támogatta, megdöntve Al-Basír hatalmát.

A sikeres forradalom eredményeképpen a civilek a katonasággal karöltve átmeneti kormányt hoztak létre – a 2024-re tervezett választásokig –, amely törékeny hatalommegosztási egyezményen alapult.

Az elmúlt hónapokban azonban fokozódni kezdett a feszültség az országban a demokráciapárti tábor és a hadsereg között, sőt a múlt hónapban a hatóságok meg is hiúsítottak egy puccskísérletet. A hadsereg ezt követően egy elégedetlen törzsi csoportot támogatva elzárta Szudán legnagyobb kikötőjét, a Vörös-tengeren fekvő Port Szudánt, tovább súlyosbítva a már régóta nélkülöző lakosság helyzetét, amely már így is küzd a magasra szökő, éves szinten 365,8 százalékos inflációval, a történelmi magasságokba emelkedő, 20 százalék körüli munkanélküliséggel, továbbá a krónikus valuta-, élelmiszer- és üzemanyaghiánnyal, miközben az ország gazdasága három éve zsugorodik, tavaly 8,4 százalékkal. Hétfőn azonban, a puccsot követően, a blokád mögött álló törzsi vezető bejelentette, hogy feloldotta a blokádot.

Fotó: AFP

A hadsereg azt követően döntött a hatalomátvétel mellett, hogy a polgári vezetés képviselői a korábbi autokrata vezetőt, a jelenleg korrupció miatt elítélt és börtönbüntetését töltő Al-Basírt a hágai Nemzetközi Bíróság elé állítanák,

ahol a dárfúri konfliktusban játszott szerepével kapcsolatos háborús bűnök, emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás vádjaival szembesítenék. Úgy tűnik azonban, hogy Al-Basír bíróság elé állításának lehetősége elbizonytalanította a magas rangú katonai vezetőket, köztük Al-Burháni tábornokot, hiszen egy esetleges bírósági eljárás során az ő büntetőjogi felelősségük is felmerül a dárfúri konfliktus idején játszott szerepük miatt – mutatott rá a puccsot kiváltó okokra a New York Times. Emellett a demokratizálódás a hadsereg gazdasági érdekeit, köztük a szudáni aranykereskedelem ellenőrzését is veszélyezteti. Szudán éves aranykitermelése 100 tonna körüli, mellyel a világ tizenkettedik kitermelője, és csak az Egyesült Arab Emírségekbe évi 16 milliárd dollár értékben exportál a nemesfémből.

Washington elítélte a puccsot, és felfüggesztette a Szudánnak nyújtott 700 millió dolláros, a demokratikus átmenetet támogató sürgősségi gazdasági segélyt,

amely létfontosságú volt a súlyos gazdasági válsággal küszködő országnak. 

Kapcsolódó cikkek