BUX 50,961.25
-2.68%
BUMIX 4,273.42
-0.99%
CETOP20 2,251.73
-3.61%
OTP 17,135
-4.62%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-4.38%
-0.26%
-1.21%
ZWACK 16,500
-0.60%
0.00%
ANY 1,530
-0.65%
RABA 1,365
-1.80%
-2.18%
-1.63%
+2.72%
+1.57%
-1.79%
+6.33%
-0.47%
-1.52%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-2.07%
MOL 2,450
-0.97%
+2.33%
ALTEO 1,750
-1.13%
0.00%
+0.84%
EHEP 1,670
-5.92%
0.00%
-3.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.20%
-0.12%
+4.93%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
-4.84%
-2.22%
-2.87%
0.00%
+0.51%
-1.47%
Forrás
RND Solutions
Nemzetközi gazdaság

Erdogan tüzel, de a dollár csak jön

A török líra ellen fogadni ma már olyan egyértelmű, mint a Tippmixen a világranglista-első futballválogatottra tenni a századik elleni meccse előtt. Miközben Ankarából hazaküldik más nagykövetekkel együtt az amerikait, a török bankszektor rendületlenül dollarizálódik.

A lírát az ág is húzza. Nem elég, hogy a kormányzati satuba szorult török jegybank az emelkedő inflációval a háttérben meghökkentőnek tűnő következetességgel vagdossa a kamatait, még a politikai feszültség is a tetőpontjára hágott Ankara és a nyugati hatalmak között, mióta Tayyip Erdoğan 19 esztendeje hatalomra jutott. 

Az elnök a hét végén bejelentette, hogy kiutasítanak tíz nagykövetet – köztük az amerikait –, amiért országaik a lecsukott filantróp, Osman Kavala szabadon bocsátását követelik.

Fotó: Serhat Cagdas / AFP

A piacokon tulajdonképp önmagukban már rég nem keltenek izgalmat az arról szóló cikkcímek, hogy rekordszintre gyengült a líra, hiszen az elmúlt évtizedben a török fizetőeszköz szinte szakadatlanul szakad. Tíz éve még két líráért adtak egy dollárt, ma már majdnem tízért. A politikai hírek hatására a 9,85-os szintet kóstolgatta, és még akkor is majdnem két százalékkal volt gyöngébb péntekhez képest, mikor 9,74 körül stabilizálódott. 

Az elemzőknek nincs kétségük, hogy messze még a gyengülés vége, a Société Générale (SG) előrejelzése szerint például a jövő évet 12,5-es szinten zárhatja az árfolyam. 

A török 10 éves állampapír hozama péntek óta 1,16 százalékponttal ugrott meg, 20,55 környékére. Ilyen magas szintet az elmúlt évtizedben csak 2018 szeptemberében láthattunk, kísértetiesen hasonló okok miatt, mint most: 

a befektetők a török jegybank függetlenségéért aggódtak, miközben felforrósodott a levegő Ankara és Washington között. 

Ha szemet szúr, milyen toronymagasan van a hozam a Közép-Európában tipikus 2-4 százalékos szintek felett, 

miközben az éves infláció a régiónkban a hat-hét százalékot közelíti, a törököknél a 20 százalékot nyaldossa. 

Olyan időszakokban, amikor a világpiacon a kockázatkerülés vált uralkodóvá, a líra gyengülése akár a mi régiónk devizáira is nyomást helyezhetett. Amiért ettől most nem kell tartani, az a török monetáris politika különcsége. Miközben a feltörekvő piacok trendjének megfelelően a régiónkban a jegybankok kamatemelésekkel reagálnak a fogyasztói árak felszökésére, a török jegybank vezetői repülnek az állásukból, ha szigorítanak, és maradnak, ha kamatot csökkentenek. Augusztus óta az irányadó kamat három százalékponttal, 16-ra csökkent, miközben az éves infláció két százalékponttal, 19,58 százalékra gyorsult.

A líra gyengülése ugyan átmenetileg félmilliárd dolláros folyófizetésimérleg-többlethez segítette Törökországot augusztusban, de ha nemcsak politikailag, hanem gazdasági értelemben is elhidegül a Nyugattól, a deficites külkereskedelem maradhat a trend. Átkalibrálni a kapcsolatait Oroszország és Kína irányában is hosszú éveket venne igénybe, vagyis kérdéses, miképp tudná kiegyensúlyozni a fizetési mérleget a líra gyengesége nélkül – írta Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank fő devizastratégája. Leuchtmann szerint a lírát megvesszőző politikai konfliktussal az elnök eltereli a figyelmet arról, hogy a lírát az a nyomás gyengíti, amit ő helyez a jegybankra: most a külföldieket tehetik felelőssé érte. Ettől kevéssé valószínű, hogy rövid távon megismétlődhetne a 2018-ashoz hasonló fordulat, amikor egy nagy kamatemeléssel stabilizálták a piacokat, és a líra meg is fizeti ennek az árát, egy ennél még sokkal látványosabb árfolyam-összeomlás azonban nem várható, de további nyomás a lírán igen. Az SG előrejelzéseibe már a jövő év elejére azt írta be, hogy az irányadó török kamat 19 százalékra emelkedik.

Az amerikai nagykövet talán távozik, az amerikai dollár viszont a török bankrendszerben egyre erőteljesebben megveti a lábát. A legfrissebb, augusztusi adatok szerint a lírában elhelyezett betétek mennyisége március óta – mikor eltávolították a jegybank előző elnökét – 400 milliárddal, 3900 milliárdra nőtt, mert a törökök igyekeztek biztosítani maguknak a magas kamatot a várt jegybanki csökkentések előtt – írták az SG elemzői. Most, hogy ezek megvoltak, a dollarizáció újra felgyorsulhat: a betéteknek már 57 százalékát teszi ki a dollár – tették hozzá a szakemberek.

Kapcsolódó cikkek