Az eurózóna pénzügyminiszterei hétfőn egyeztetnek a rohamosan növekvő energiaárakról, félő ugyanis, hogy az energiaválság lassíthatja a gazdaságok kilábalását, negatív hatással lesz a befektetésekkel kapcsolatos döntésekre és aránytalanul súlyosan érinti majd a lakosság legszegényebb részét. Bármilyen döntés azonban előzetesen megköveteli, hogy meghatározzák, ideiglenes vagy tartós lesz-e a költségek gyors emelkedése. 

Fotó: JENS BUTTNER / Europress/AFP

Az Európai Központi Bank (EKB) véleménye szerint a magas olaj-, gáz- és áramárak idén még kitartanak, de jövőre már csökkenni fognak, és ezzel az eurózóna több tagállamának kormánya is egyetért, emlékeztetett ezzel kapcsolatban a Reuters. A problémát azonban addig is kezelni kell, hiszen elő kell készíteni a 2022-es költségvetéseket, amelyeket nagyban befolyásolnak az energiarák. 

Az irányadó európai gázárak az idén több mint háromszáz százalékkal nőttek, a holland TTF pénteken a határidős jegyzésekben elérte a megawattonkénti száz eurót, és várhatóan folyamatosan tovább emelkedik majd. A költségek egy részét a szolgáltatók áthárítják a fogyasztókra, így Európában milliók válhatnak képtelenné arra, hogy a télen kifizessék a számláikat. Stefan Bouzarovski, a Manchesteri Egyetem professzorának minapi kutatása azt találta, hogy 

Európában már a koronavírus-járvány előtt is nyolcvanmillió háztartásnak okozott nehézségeket az otthonuk fűtése, 

a szakszervezeteket, környezetvédő és civil szervezeteket tömörítő Right to Energy Coalition szerint pedig általában évente hétmillió európai háztartást kapcsolnak le az energiaszolgáltatók a fizetés elmaradása miatt. 

Fotó: PuzzlePix/Shutterstock

A helyzet azonban a pandémia alatt romlott, hiszen az emberek több időt töltöttek otthon, vagyis nőtt az energiafogyasztásuk, viszont sokan elveszítették az állásukat. A francia kormány már döntött is arról, hogy befagyasztja a gázárakat és a következő költségvetésben csökkenti az áramra kivetett adót. A lakossági gáz ára pénteken még 12,6 százalékkal nőtt, de „ez lesz az utolsó áremelkedés” – jelentette be televíziós beszédében Jean Castex miniszterelnök. Hozzátette: 

az emelkedő árak miatt 600 millió euróval nőtt a költségvetés áfa-bevétele, de ezt visszaadják az adófizetőknek, a rászorulók száz eurós bónuszt kapnak. 

Az Egyesült Királyságban viszont éppen pénteken emelkedtek meg 

12-13 százalékkal a hatósági árak mintegy 15 millió háztartás számára, amelyek a szolgáltatójuk bedőlése miatt kénytelenek máshoz szerződni. 

Az energiaválság Kínát is sújtja, ahol áramkimaradásokhoz, gyárak részleges, leállásához, a szén árának rekord magasságokba szökéséhez vezetett, és nem csupán a gazdaság növekedését veszélyezteti, de további zavarokat okoz a globális ellátási láncokban is. A kormányzat ezért felszólította az állami tulajdonban lévő energetikai vállalatokat, hogy „bármi áron” garantálják a megfelelő ellátást a tél közeledtével. 

Fotó: Wang zhendong / Europress/AFP

A Bloomberg megbízható forrásokból származó értesülése szerint az energetikai szektorért felelős Hang Cseng miniszterelnök-helyettes tudatta az érintett cégek vezetőivel: biztosítaniuk kell elegendő energiahordozót ahhoz, hogy az ország működhessen, és Peking nem fogja tolerálni az áramkimaradásokat. 

Ez valószínűleg erőteljes jelzés arra, mennyire aggódik Kína az ipari termelés fenntartásáért, és főleg amiatt, hogy közeleg a tél

 – vélekedett ezzel kapcsolatban  Jeffrey Halley, az OANDA vezető piaci elemzője. Kína a rekord magas árak ellenére folyamatosan vásárolja a cseppfolyósított gázt (LNG) is, amelynek idén már a legnagyobb piaca lett a világon, és a megfelelő ellátást biztosítás érdekében egy szingapúri kereskedő szerint a piaci árat is felülkínálja.