A 2023–2028-as védelmi tervezés irányelvei szerint az ország gyorsan és dinamikusan romló biztonsági, valamint védelmi környezetben találhatja magát, ezért elkezdte katonai képességeinek erősítését. Tervben van, hogy a jelenlegi bő 16 ezer fős hivatásos katonai állományát több mint négyezerrel növeli, a kiadásokat, a stratégiai fontosságú haderőfejlesztés költségeit 2024-re a NATO által elvárt szintre, a GDP 2 százalékára emeli.

Az ország haditechnikájának nagy részét még Csehszlovákia 1993-as felbomlásakor örökölte.

Mind a mai napig a hadsereg katonái többnyire a múlt században készült fegyverrendszerekkel gyakorlatoznak, védik az országot. A harcképesség legnagyobb összetevőjét a szárazföldi erők – két gépesített dandár és az ezek irányítása alá tartozó gépesített zászlóaljak – alkotják.

Jelenleg Szlovákiának 20 harckocsija (tankja), 460 páncélos járműve, 16 önjáró tarackja és 25 rakétakilövője van, a légierőnek pedig 10 MiG–29-es típusú orosz vadászgépe.

Kétmilliárd euró

A gyalogsági szállító járművek zömét még a múlt század hatvanas éveiben rendszeresített V3S típusú teherautók alkotják, amelyeken időnként kisebb korszerűsítéseket hajtottak végre. Ennek ismeretében érthető a Figyelő szerint a szlovák védelmi tárca vezetőjének bejelentése, hogy a szárazföldi haderő legnagyobb korszerűsítése indul be az ország történelmében.

A kormány szeptember 8-i ülésén hagyta jóvá azt az elképzelést, amelynek a megvalósítása több mint 2 milliárd euróba (mintegy 715 milliárd forintba) kerül majd. Lánctalpas és kerekes páncélozott harci járművek beszerzéséről van szó.

Az első lépésben Szlovákia 152 lánctalpas és 76 kerekes, többféle típusú páncélkocsit vásárolna. Később további 545 jármű beszerzésével számolnak.

Mint a védelmi tárca vezetője, Jaroslav Naď elmondta, a korszerűsítést egyrészt a jelenlegi haditechnika rossz állapota, másrészt a NATO-nak egy működőképes hadseregre vonatkozó követelményrendszere indokolja.

Északi szomszédunk az európai gazdasági térség (a 27 EU-tagállam mellett Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein) államaiban működő konkrét cégeket kíván megszólítani, de számol az ország stratégiai partnereivel, az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Kanadával is.

Mozgolódnak a német és az osztrák hadiipari vállatok, mert nem érzik biztonságban a működésüket, így ebből a szempontból is meghatározó lehet a vasárnapi németországi választások végkimenetele – erről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt nemrég a VG-nek.

Katona tiszteleg egy elhaladó páncélozott járműről egy szlovák katonai felvonuláson, Pozsonyban 2008. szeptember 21 -én. Fotó: JOE KLAMAR / Europress/AFP

A pénzügyminisztériumnak a beszerzések hatékonyságát vizsgáló szerve azonban jelezte, hogy a védelmi minisztériumnak bővítenie szükséges a számításba jövő államok csoportját. A tárcavezető úgy látja, hogy nem konkrét cégekkel vagy gyártókkal kellene megállapodni, hanem a szövetséges országok kormányaival kéne egyezségre jutni a katonai és a stratégiai együttműködésben. Ez gazdaságilag is előnyösebb, ráadásul kizárja a korrupció bármilyen formáját.

A törököket és Izraelt mellőzik

A védelmi minisztérium szeretné kihasználni a közbeszerzés alóli kivételt, amit az EU irányelvei is lehetővé tesznek abban az esetben, ha a kormányközi megállapodás olyan haditechnika eladását érinti, amelyet az eladó tagállamban már legyártottak és fölöslegben vannak készletei.

A szlovákok 33 országban szeretnének „körülnézni”, tehát olyanokban is, amelyek nem tagjai az EU-nak,

de a NATO tagállamai sztenderd módon együttműködnek velük. Ezek között azonban nem szerepel a NATO-tag Törökország, amely az Otokar Arma moduláris kerekes taktikai páncélozott hordozó vagy az FNSS Pars páncélozott modellek gyártója. A török páncélkocsikat a magyar hadsereg használja, emellett Csehország is fontolóra vette a megvásárlásukat. De megkerültek más, a NATO-országokba hagyományosan haditechnikát szállítókat, mint Izrael vagy Dél-Korea, jóllehet ezek is érdeklődtek a megrendelés iránt.

Egy a szlovák sajtóban idézett tanulmány szerint az EU szeretné minél jobban függetleníteni magát az amerikai fegyvergyártóktól, de sok tagország kimondatlanul is az USA-nak rendeli alá magát, és inkább onnan vásárol, semhogy az új rendszerek fejlesztését a saját erőforrásaiból valósítaná meg. És végül még egy adat a NATO-felmérésből: Szlovákia továbbra is azon államok közé tartozik, amelynek a polgárai a legkevésbé támogatják a transzatlanti együttműködést.

A cikk a Figyelő hetilap szeptember 30-i számában került publikálásra.