Közép-Európa – Magyarországgal együtt – erős, Románia a rizikós pont

A Moody’s figyelemmel kíséri a Brüsszel, illetve Lengyelország és Magyarország között kialakult feszültséget, de a nemzetközi hitelminősítő intézet besorolási kilátásait tekintve Közép-Európa rizikós állama nem ők, hanem Románia – derült ki a Moody’s régiónkról szóló virtuális konferenciáján.

A régió alapvetően – Romániát is beleértve – erőteljes formában van, az idén is és a következő években is szép gazdasági növekedés várható.

Több ország gazdasági teljesítménye – mint a lengyelek, a magyarok és a románok – már elérte a pandémia előtti szintet, és jelentős, a további növekedést támogató finanszírozásra számíthat az Európai Uniótól, bár ez ügyben maradtak bizonytalanságok

– mondta el Steffen Dyck alelnök. Az EU-pénzek átlagban 0,4 százalékpontot adhatnak hozzá a régió növekedéséhez évente 2021 és 2027 között, a legnagyobb nyereségre ezen a téren Horvátország, Bulgária és Románia számíthat, a legkisebbre a szlovénok, a csehek és a lengyelek. A növekedés több ország esetében még gyorsabb is lehet, mint a járvány előtt.

A GDP arányában számított államadósság előreláthatóan emelkedni fog 2023-ig a 2019-es szinthez képest a Moody’s szerint, a legmagasabb szintre – ebben a sorrendben – a horvát, a szlovén és a magyar, alig az Európai Unió átlaga fölé. A régió országai azonban megengedhetik maguknak ezt a növekedést, az adósságprofiljuk nem válik tőle sérülékenyebbé. A dinamika pozitív volt az idén, a cseh, szlovák és lengyel besorolást a Moody’s megerősítette, Magyarországot a múlt hónapban felminősítette , és a kilátások stabilak, a negatív kilátással rendelkező Romániát pedig a pandémia idején sem minősítették le. Az infláció felfutott a régióban, és például Magyarországon öt százalék felett maradhat egy darabig, mielőtt visszavonul, a jegybankok pedig megkezdték a kamataik emelését, ebben azonban a hitelminősítő nem lát különösebb rizikót. A régió bankrendszerének – amely szintén jó állapotban vészelte át a pandémiakrízist – még használnak is az emelkedő kamatok. 

Összességében a Moody’s nem lát komoly rizikót sem a felminősítésre, sem a leminősítésre a térségben

– válaszolt a jövő évi kilátásokat firtató kérdésre az alelnök. Hosszú távra a kedvezőtlen demográfiai trendek jelentenek strukturális kihívást, amelyek jelentősen csökkenthetik a növekedési potenciált. Rövid távon a régióban egyedül negatív besorolási kilátással rendelkező Romániát illetően a politikai bizonytalanságot nevezte rizikónak, illetve megemlítette, hogy a térség egyes országaiban gazdasági kockázatot jelent az alacsony átoltottság is a Covid–19 ellen. Ugyanakkor ezt ellensúlyozza, hogy

Románia – ahogy Magyarország is – az élen halad a régióban a  növekedést tekintve.

A kérdésekre, hogy milyen súllyal szerepel a Brüsszel, illetve Budapest és Varsó közti jogállamisági vita, Dyck azt felelte: figyelik ezt a kockázatot, de csak abban az esetben gondolják, hogy jelentősége lehet, ha az emiatti késedelem az EU-források érkezésében egy évnél is tovább tart – az alapvárakozás az, hogy kompromisszum születik. Magyarország, ahol választások is lesznek jövőre, és amelyet a feszültség ellenére felminősített nemrégiben az ügynökség, előre finanszírozta magát – tette hozzá.