Ahogyan várható volt, szeptemberben durván megugorhatott a pénzromlás, legalábbis ezt prognosztizálják a VG-nek nyilatkozó elemzők. Lapunk inflációs konszenzusa szerint az elmúlt hónapban éves szinten a fogyasztói árak emelkedése nagyjából 5,5 százalék körül alakulhatott. A szeptemberi inflációs gyorsjelentését pénteken adja ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A legutóbbi VG-konszenzuson az elemzők túl optimisták voltak, hiszen az összesítés szerint 4,7 százalék körülire várták az augusztusi inflációt, de a tényleges KSH-adat rosszabb, 4,9 lett.

Most egyetlen elemző sem várt 5 százalék alatti pénzromlást, ráadásul szerintük a következő hónapokban még jobban emelkedhetnek az árak.

Fotó: Balázs Attila / MTI

Havi szinten nem várnak az elemzők erős drágulást, az infláció inkább az éves bázishatások miatt emelkedik. Az viszont aggasztó, hogy a konszenzus szerint a maginfláció és az adószűrt maginfláció is nagyot ugrik, mindkettő 4 százalékra. Az elemzők 2021-re kevésbé, 2022-re viszont sokat rontottak az előrejelzésükön: az idén 4,7 százalékos inflációt, jövőre pedig 3,9-et várnak a korábbi 4,6, illetve 3,5 helyett. Ez egyébként nagyjából megegyezik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásával. 

Az inflációt erősen felfelé hajthatta, hogy szeptemberben az üzemanyagárak éves alapon több mint 20 százalékkal nőttek, amit a magas világpiaci olajár indokol.

„Folytatódhatott az áremelkedés a vírushelyzet alatti korlátozások sújtotta ágazatokban is, és némiképp gyorsulhatott az élelmiszerek drágulása” – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője. „A forint elmúlt napokban tapasztalt gyengülése az infláció szempontjából felfelé mutató kockázatot jelent. 2022-ben több olyan egyedi tényező már nem lesz, amely az idén még felfelé húzta az inflációt, így a pénzromlás némileg mérséklődhet” – tette hozzá az elemző. 

Havi szinten a ruházkodási cikkek szezonális okok miatti drágulása és az üzemanyagárak is felfele húzták az inflációt. A szolgáltatások termékcsoportban az újranyitás sokkja várakozásunk szerint enyhült, a tartós fogyasztási cikkek esetében azonban nem számítunk érdemi lassulásra.

„Szeptember után tovább kúszhat felfelé az éves árindex, novemberben megközelítheti a 6 százalékot is. A külső inflációs nyomás erős marad, a Covid utáni kínálatoldali problémák a vártnál sokkal lassabban enyhülnek, miközben a választások előtti fiskális intézkedések belülről fűtik az inflációt” – összegzett a VG-nek Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. 

Hasonlóan számottevő inflációs ugrásra számít Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is. „Az 5,5 százalékos infláció újabb idei csúcs lenne, egyben pedig 2012 óta nem látott árnövekedési ütemet hozna. Elsősorban a szolgáltatások éves bázisú inflációja járulhat hozzá az általános áremelkedés erősebb gyorsulásához. Az élelmiszerek drágulása, valamint az üzemanyagok áralakulása is fontos befolyásoló tényező lehet. Nagy kérdés, hogy a piac miként értékeli majd, ha valóban ilyen magasra szökik az infláció. Ha úgy gondolják a befektetők, hogy a jegybank ragaszkodik a már bejelentett lépésközhöz a kamatemelési ciklusban (15 bázispont), a forint sokat gyengülhet. A piaci befektetők azonban várhatóan inkább abba az irányba mozdulhatnak, hogy a jegybanki várakozást újból felülmúló adat igazodásra készteti a jegybanki döntéshozókat, és ismét nagyobb tempóban folytatják a kamatemelést” – húzta alá Virovácz Péter.  

A bázishatások, az üzemanyagárak emelkedése és az élelmiszerek drágulása is mind felfelé hajtják az inflációt Kuti Ákos, a Danube Capital vezérigazgató-helyettese szerint.  

Szeptemberben ismét átléphette az 5 százalékot a hazai infláció, és az év további hónapjaiban is 5 százalék felett maradhat, megközelítve a 6 százalékot

 – figyelmeztetett Kuti Ákos, aki úgy látja, hogy jövőre is felfelé mutató inflációs kockázatok várhatók.  

„Az élelmiszerek és az üzemanyagok tovább drágulhattak a hónap folyamán. Hasonló mondható el a piaci szolgáltatásokról is, bár itt július óta az árdinamika fokozatosan lassul. Arra számítunk, hogy az infláció az erős belső kereslet és a globális folyamatok miatt tovább gyorsul a következő hónapokban” – magyarázta a VG-nek Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője.