Már mindenki kamatot emel Közép-Európában? Erősödik a forint

A múlt hét közepe óta kissé erősödött az euró a dollárral szemben, ami leginkább annak köszönhető, hogy a javuló nemzetközi hangulatban a dollár kissé gyengült valamennyi vezető devizával szemben. 

Az eurót a növekvő euróövezeti inflációs kockázatok erősítették, hiszen a szeptemberben immár 3,4 százalékra, 13 éves csúcsra ugró éves infláció – amely az idén várhatóan még magasabbra emelkedik – árnyalhatja az Európai Központi Banknak az áremelkedés átmeneti jellegével kapcsolatos véleményét, 

és előbbre hozhatja a jegybanki szigorítás megkezdését.

A złoty vezetésével erősödtek a régiós devizák is, így a szeptember 30-án az euróval szemben 361 fölé gyengülő forint is magára talált a hét elejére. A cseh jegybank múlt héten csütörtökön a piacokat meglepve 0,75 százalékról 1,5-re emelte az alapkamatot, a várt 50 bázispontos növelés helyett, azzal az indokkal, hogy korlátozni akarja a gazdaság koronavírus-válság utáni élénkülése következtében beindult inflációnövekedést, ami augusztusban 4,1 százalékra tolta fel a rátát a júliusi 3,4-ről. 

Ez ott a választások közeledtével komoly politikai vitákat is szült . Lengyelországban a vártnál magasabb lett szeptemberben, az unión belül pedig a második hónapja a legmagasabb, 5,8 százalék az infláció, ami szintén erősíti a kamatemelési várakozásokat. 

Noha a lengyel jegybank eddig ragaszkodott ahhoz, hogy a magasabb infláció ellenére is 0,1 százalékon, rekordalacsonyan tartja az alapkamatot, hogy ezzel is segítse a gazdasági kilábalást, de a vártnál rosszabb inflációs adatok és a régiós országok kamatemelési ciklusának megkezdése a lengyel jegybanki szigorítást is előbbre hozhatja. Ezt erősítheti, hogy a román jegybank kedden – a magyar és a cseh emelés után – szintén megkezdheti kamatemelési periódusát, főként, hogy Romániában a lengyel után az unión belül a második legmagasabb szintre, 5,25 százalékra nőtt az éves infláció, ami az év végére a 6 százalékot is meghaladhatja. Az elemzők szerint ezért a jelenlegi 1,25 százalékos alapkamat 25 bázispontos emelésére van kilátás kedden.

Romániában alapvetően hasonló tényezők mozgatják az árakat, mint Európa más országaiban: a járvány idején visszaeső árak miatti alacsony bázis, különösen az ásványolaj-termékek árának korábbi erőteljes csökkenése okoz most felfelé ható nyomást az éves inflációs rátára. További növelő tényező, hogy a válság után kialakult ellátási zavarok az elszálló energiaárakkal közösen rekordmagasra lökték a termelők költségeit. Ezek a hatások az év végéig tovább fokozzák az árnyomást, így egyes elemzők szerint nem az a kérdés, hogy az infláció az idén eléri-e a 6 százalékot, hanem inkább az, hogy közelebb kerül-e a 7-hez. 

Bár az inflációt túlnyomórészt a jegybank (NBR) hatáskörén kívül eső tényezők mozgatják felfelé, Valentin Tataru, az ING vezető közgazdásza úgy véli, a bank nem fog a háttérben maradni, és nem hagyja, hogy az infláció magától hűljön le. 

Emellett, bár a legfrissebb adatok a gazdasági teljesítmény harmadik negyedévben bekövetkezett ellaposodására utalnak, aminek nem tenne jót a kamatemelés, azonban a jegybank vélhetően úgy dönt majd, hogy a gazdasági fellendülés még mindig elég robusztus ahhoz, hogy nagyobb baj nélkül elviselje a magasabb, de még mindig mélyen negatív reálkamatlábakat. Kedden ráadásul eldőlhet, túléli-e a román kormány az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt, amire kicsi az esélye, az elemzők azonban úgy vélik, hogy egy keddi kamatemelés jobban megnyugtatná a piacokat, mint egy emelés nélküli, de szigorú hangvételű nyilatkozat. 

A szigorítás jelentősen enyhítené a lejre nehezedő árfolyamnyomást is, ami végre stabilizálhatná az euró elleni 4,95 körüli kereskedési sávban. A fentiekre tekintettel a legtöbb elemző úgy véli, hogy az alapkamat a jövő év első negyedévének végére 2,5 százalékra emelkedhet az országban.

A német, a francia és az olasz inflációról, az euróövezet munkaerőpiacának alakulásáról és az Európai Központi Bank álláspontjáról alábbi cikkünkben írtunk bővebben.