A testület csütörtökön 0,75 százalékról 1,5 százalékra emelte az alapkamatot azzal az indokkal, hogy korlátozni akarja a gazdaság koronavírus-válság utáni élénkülése következtében beindult inflációnövekedést. Augusztusban a csehországi meghaladta a 4 százalékot.
A Cseh Nemzeti Bank döntését negatívan értékelem, mert úgy vélem, hogy ártani fog gazdaságunknak
– jelentette ki a cseh kormányfő a Lidové Noviny című prágai lapban pénteken megjelent reagálásában.
Babis – aki már előzetesen is óva intette a központi bankot az emeléstől – szerint a jegybank ezen a téren tévedett a koronvírus-járvány kezdetén hozott döntésével (növelte az alapkamatot), és téved most is.
Andrej Babis úgy véli:
azt az áremelkedési hullámot, amely a világpiacról áramlik be Csehországba, a jegybanki döntés nem fogja enyhíteni.
Anna Schillerová pénzügyminiszter a csehországi infláció gyökereit a nyersanyagok, az áru- és munkaerőhiányban látja. Az alapkamat emelése szerinte sem megoldás.
Jelenleg nincs szükségünk a gazdaság fékezésére az iskolai tanykönyvek szerint
– írta Alena Schillerová a Twitter közösségi portálon. Rámutatott: a jegybank intézkedései a globális trendeken nem változtatnak, de negatív hatással lesznek a cseh lakosság pénztárcáira.
A másik oldalon a cseh ellenzéki politikusok felsorakoztak a jegybank döntése mögé. Egybehangzóan azt állítják, hogy a jegybank döntése bizonyítéka az intézmény függetlenségének, ami szerintük rendkívül fontos dolog.
A Právo című lapban pénteken megjelent elemzés szerint az Európai Unióban a csehországinál most már csak a horvát és a magyar magasabb.
