Németországban a termelői árak októberben 18,4 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, ami az előző havi 14,2 százalékos emelkedésről gyorsult, és felülmúlta a 16,2 százalékos piaci várakozást. Ez volt a legnagyobb termelői költségnövekedés 1951 novembere óta, elsősorban az energiaárak megugrása, a folyamatos ellátási zavarok és az alacsony bázisév miatt – derült ki a Destatis adataiból.
Az energiaköltség 48,2 százalékkal emelkedett, amit a földgáz elosztó hálózatban mért 81,4 százalékos és a villamos energia 49,6 százalékos drágulása nyomott felfelé.
Hozzá kell tenni azonban, hogy a földgáz ára a tőzsdei jegyzésben 505,8 százalékkal állt az egy évvel korábbi felett októberben.
Az energiaárakat leszámítva a termelői árindex 9,2 százalékkal emelkedett éves szinten: növekedett a köztes termékek ára 18,1 százalékkal, ezen belül a fémek ára 37,8 százalékkal, a fűrészárué pedig 91,8 százalékkal nőtt egy év alatt; a tartós fogyasztási cikkeké 3,4 százalékkal, a beruházási javak ára 3,2 százalékkal, a nem tartós fogyasztási cikkeké pedig 3 százalékkal nőtt.
Az élelmiszerárak is emelkedtek. A nyers növényi olajok ára 48,3 százalékkal, a vaj ára 18,8 százalékkal, a marhahús ára 14,2 százalékkal emelkedett.
A kenyér, a friss pékáru és a sütemények ára 3,7 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a sertéshús ára 5,1 százalékkal csökkent. Csak októberben az árak 3,8 százalékkal emelkedtek szeptemberhez képest, ami szintén meghaladta az 1,9 százalékos előrejelzést, míg az energiaárak nélkül 0,7 százalékos volt a drágulás havi bázison.
A termelői árak emelkedését a fogyasztói előfutárának tekintik, mivel azt mutatják, hogy a gyártók mennyit kérnek a késztermékekért, illetve a más termékekben felhasznált alkatrészekért és anyagokért. Neil Wilson a Markets.com-tól arra figyelmeztet, hogy termelői árak megugrásán túl az infláció azért is tartósabbnak tűnik, mert a járvány folytatódik. Németországban nem zárható ki, hogy a beoltott emberek számára is kötelező korlátozó intézkedéseket vezetnek be – mondta pénteken Jens Spahn német egészségügyi miniszter.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a 31. frankfurti Európai Bankkongresszuson megismételte, hogy
hiba lenne most szigorítani a monetáris politikát, annak ellenére, hogy az infláció az euróövezetben a múlt hónapban elérte a 4,1 százalékot.
Az EKB céljának több mint kétszeresére emelkedő inflációt hajtó tényezők, például az ellátási lánc problémái és az energiaárak számításaik szerint középtávon elhalványulnak. Mivel ezek a problémák rövid távon a fellendülés ütemét is lassítják, ezért az EKB-nak továbbra is táplálnia kell a növekedést, és nem szabad túl hamar visszavenni a monetáris támogatást.
Lagarde szerint egy most elindított szigorítási folyamat csak akkor fejtené ki gazdasági hatását, amikor a sokk már elmúlt, ezért nincs értelme most szigorítással reagálni. Hangsúlyozta továbbá, hogy az idő előtti szigorítás csak súlyosbítaná a háztartások jövedelmére nehezedő nyomást, ugyanakkor nem kezelné az infláció kiváltó okait, mivel az energiaárak növekedése globális jelenség, az ellátási láncok zavarai miatt kialakult kínálati problémákat pedig az EKB monetáris politikája nem tudja orvosolni. Lagarde megjegyzéseit követően az euró árfolyama 1,1286-ig esett a dollár ellenében.
