Az eurózóna gazdasági növekedése a várakozásokkal szemben nem lassult, hanem gyorsult novemberben. Ez részben annak köszönhető, hogy ebben a hónapban a korlátozások még nem lassították a fogyasztói aktivitást, ami erős maradt annak ellenére is, hogy az árnyomás tovább fokozódott.
Az IHS Markit összetett beszerzésimenedzser-indexe, amely az általános gazdasági helyzet megbízható mutatója,
novemberben 55,8 pontra ugrott az októberi, féléves mélypontot jelentő 54,2-ről, jóval meghaladva az 53,2-es piaci konszenzust, és bőven a növekedést a zsugorodástól elválasztó 50-es határ fölött maradt
– derült ki az előzetes adatokból.
A növekedési ütem gyorsulásához hozzájárult a szolgáltatási szektor erőteljesebb bővülése, miközben a feldolgozóipar a második leggyengébb maradt az elmúlt 17 hónapban.
A munkahelyteremtés üteme a második leggyorsabb volt az elmúlt 21 év során, miközben a korlátozások miatt a hátralékos munkák mennyisége gyorsuló üzemben nőtt.
Az ellátási láncok zavarai miatt – melyet Európában a sofőrhiány is fokoz – a szállítási idők rekord ütemben hosszabbodtak. Eközben a vállalatok beszerzési költségei – különösen a feldolgozóipari vállalatoké – rekord mértékben emelkedtek. A vonatkozó mutató 73,2 pontról 75,9-re emelkedett, ami messze a legmagasabb érték a felmérés 1998-as kezdete óta.
Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza szerint a vártnál jobb novemberi teljesítmény nem valószínű, hogy megakadályozza az euróövezet növekedésének lassulását a negyedik negyedévben, különösen azért, mert a járvány terjedése decemberben újabb zavarokat fog okozni a gazdaságban.
Az euróövezetben domináns szolgáltatóipari BMI értéke 56,6 pontra emelkedett, az egy hónappal korábbi 54,6-ról, ami jóval meghaladta az 53,5-ös előrejelzéseket.
Ugyanakkor az optimizmus csökkent, mivel az ismételt lezárások valószínűleg jelentős hatással lesznek a szolgáltatásokra. Az üzleti várakozások indexe 66,6-ra süllyedt a korábbi 69 pontról, ami február óta a legalacsonyabb érték.
A feldolgozóipari tevékenység továbbra is erős maradt, a vonatkozó BMI 58,3-ról 58,6-ra emelkedett, míg a kibocsátást mérő index, amely a kompozit BMI része, 53,3-ról 53,8-ra ugrott.
A kereslet továbbra is erős maradt, és a gyárak a nyersanyagköltségek rekordszintű emelkedésének egy részét tovább tudták hárítani a vevőkre. A kibocsátási árak indexe 72,6-ról 74,3-ra ugrott, ami a legmagasabb érték azóta, hogy az IHS Markit 19 évvel ezelőtt elkezdte gyűjteni az adatokat.
Ez némi kétséget ébreszt az Európai Központi Bank álláspontjával szemben, miszerint az emelkedése átmeneti.
Az elemzői felmérések szerint az euróövezeti infláció még jövőre is túllépheti a jegybank 2 százalékos célját. Mivel a szállítási késések soha nem látott hosszúságúra nyúltak, az energiaárak pedig továbbra is rekordmagasságban állnak, ezért az árakra nehezedő felfelé irányuló nyomás a felmérések által korábban tapasztaltnál jóval nagyobb mértékben erősödött – tette hozzá Williamson.
