A már bevezetett, és a berlini kormány által még tervbe vett járványügyi szabályok várhatóan nem törik meg a koronavírus-járvány egyre erősödő negyedik hullámát Németországban – állítja Christian Drosten. A berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézetének vezetője elmondta: újabb országos lezárásokra is szükség lesz, különben akár százezerrel is emelkedhet a járvány halálos áldozatainak száma.
Ez a konzervatív becslés
– hangsúlyozta a szakember a Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársasággal készített podcastsorozatának kedd este megjelent új epizódjában.
Németországban „vészhelyzet” alakult ki, amely csak azért nem tűnik drasztikusnak, mert a súlyos megbetegedések elhúzódnak. Tovább várni viszont nem lehet, „most azonnal tennünk kell valamit” – emelte ki a szakember.
Németországban a járványügyi védekezés alapja jelenleg – a beltéri maszkviselés és a táras távolságtartás mellett – az úgynevezett 3G-szabály. Ez a szabály – amelynek elnevezését a „beoltott, gyógyult vagy tesztelt személyek” (geimpfte, genesene oder getestete Personen) kifejezésből képezték – a védőoltással rendelkezőknek és a fertőzésen igazoltan átesetteknek korlátozások nélkül engedi, hogy közösségbe menjenek; az oltatlanokat azonban friss negatív vírusteszt felmutatására kötelezi a zárt közösségi térbe való belépés előtt.
Szászországban már most ennél szigorúbb szabályok vannak érvényben, a zárt közösségi terekbe már csak az oltással rendelkezőket és a fertőzésen igazoltan átesetteket engedik be (ez az úgynevezett a 2G-szabály). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
az oltatlanokat kitiltják például a vendéglőkből és a kulturális intézményekből.
Szászország mellett más tartományokban is fontolgatják az átállást a 2G-szabályra.
Drosten szerint a védekezési szabályok alakításánál mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy rosszabb a kiinduló helyzet, mint egy évvel korábban – amikor a második hullám miatt korlátozták a többi között a vendéglátást és az idegenforgalmat –, mert az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) delta-variánsa jóval fertőzőképesebb, mint a 2020 őszén uralkodó variáns.
A delta-változat miatt a beoltott emberek gyorsan újra hordozóvá válhatnak.
Ők már „nagyon szabadon mozognak a társadalomban”, és ugyan nemigen betegszenek meg, de ha megfertőződnek, eljuttatják a vírust a be nem oltottakhoz, akiknél súlyos lefolyású lehet az általa okozott betegség (Covid–19). Ezért a 3G-szabály nem alkalmas a járvány lassítására. Az éttermekben, színházakban, koncerteken, a társasági életben részt vevő emberek többsége ugyan rendelkezik oltással, de mivel nekik nem kell friss teszt, megfertőzhetik a velük egy térben tartózkodó oltatlanokat, ha észrevétlenül hordozzák a vírust – fejtette ki Christian Drosten.
A 2G-szabály egy fokkal jobb, hiszen ily módon az emberek kénytelenek eldönteni, hogy továbbra is részt vesznek-e a társadalmi, közösségi életben, vagy inkább kivonulnak, mert nem akarnak oltást. De ez sem elég, mert a szabály kiterjesztésével az oltatlanok egyszerűen visszahúzódnának a magánszférába, ahol a beoltottak révén ugyanúgy elérheti őket a vírus, mint a közösségi terekben.
A legfontosabb a fertőzések megelőzése, ezért csökkenteni kell az egymás közti kapcsolatokat.
Ha az emberek megváltoztatják a viselkedésüket, és komolyabban veszik a fenyegetést, annak hatása van
– fejtette ki Christian Drosten, hozzátéve, hogy nagyon fontos az egyértelmű kommunikáció;
világossá kell tenni, hogy ez nagyon komoly dolog.
| A negyedik hullám erejét jelzi, hogy egy héten belül háromszor dőlt meg az újonnan regisztrált fertőződések napi rekordja. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) szerdai adatai szerint az utóbbi 24 órában 39 676 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t. Ez bő kétezres emelkedés az előző csúcshoz, a november 5-én feljegyzett 37 120-hoz képest. A Covid–19-cel összefüggésben egy nap alatt 236 halálesetet regisztráltak. |
