Bosznia-Hercegovina, a Nyugat-Balkán talán legnehezebb sorsú országa hamarosan még súlyosabb válságba kerülhet. A helyzetről sokat elmond már az is, hogy a térségben nagyhatalomnak számító Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan Ankarában tárgyalt Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével, és sürgősen találkozni akar szerbiai kollégájával, Aleksandar Vučićtyal is. A törökök gyors közvetítési hajlandósága is jelzésértékű lehet, miközben az Európai Unió külügyi tanácsa csak a jövő héten foglalkozik a Nyugat-Balkán kérdésével. Erdoğan racionális politikusnak nevezte Dodikot. Évekkel ezelőtt a török elnök még tett olyan kijelentéseket, melyekben a „török” jelzővel illette Boszniát és Koszovót is, de később Szerbiában, a muszlim vallású bosnyákok lakta Novi Pazarban azt mondta az embereknek, hogy „a ti hazátok Szerbia”. 

Fotó: OLIVER BUNIC / AFP

A törökök különböző módon, de évszázadok óta befolyást gyakorolnak a térségben. A mostani projektek közül kiemelhető a Szarajevót Belgráddal összekötő autópálya, amelybe Törökország több mint 250 millió dollárt fektet. Erre egyfajta békeprojektként is tekintenek, miközben

elemzők szerint Milorad Dodik ismét közel áll ahhoz, hogy szétrobbantsa a kezdetektől ingatag lábakon álló Bosznia-Hercegovinát.

A Belgrád–Szarajevó autópálya alapkövét Dodik, Vučić és Erdoğan 2019 októberében tette le.

Fotó: Murat Cetinmu / AFP

Az 1992–95-ös boszniai háborút követően Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották. A többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek. Az utóbbi hetekben Dodik ismét többször beszélt a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság esetleges önállósulásáról. Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője is az ország széteséséről való félelméről írt az ENSZ Biztonsági Tanácsának készített jelentésében.

Dodik már több mint másfél évtizede a boszniai szerbek vezetője, és pályafutása során többször felvetette már a szerb entitás Bosznia-Hercegovinából történő kiválását. Gyakran hangsúlyozza, hogy Bosznia-Hercegovina életképtelen mesterséges tákolmány, a nyugati államok elhibázott kísérlete. Bosznia sokat emlegetett felbomlása egyesek szerint nem várható a közeljövőben, mások szerint akár egy ilyen forgatókönyv sem kizárt. A mesterségesen létrehozott állam felett a különböző nemzetközi szervezeteknek is kiterjedt ellenőrzési jogkörei lettek. A helyzetet az is bonyolítja, hogy valójában nem is jól elhatárolódott területekről beszélhetünk. A kisebb területű bosnyák–horvát föderáció például tíz további kantonra oszlik, melyek mind saját parlamenttel és kormánnyal rendelkeznek. Egy elmaradott államról van szó gazdasági értelemben is, de Törökországnak és Szaúd-Arábiának is kiterjedt érdekeltségei vannak ott.

November 8-án Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője Szarajevóban találkozott Gabriel Escobar amerikai külügyminiszter-helyettessel, az USA nyugat-balkáni különmegbízottjával, ami után kijelentette, hogy folytatni fogja a Bosznia-Hercegovina egy részét alkotó, szerb többségű szerbiai Szerb Köztársaság kivonását az állami intézményekből. Saját hadsereget, adózást és igazságszolgáltatást szeretne a boszniai szerb tagköztársaságnak. Escobar ennek ellenére eredményesnek nevezte Dodikkal folytatott megbeszéléseit. Azt mondta, „nyitva áll a lehetőség arra, hogy folytathassuk a gazdasági fejlődéssel kapcsolatos munkát”. Escobar találkozott a boszniai elnökség horvát és muszlim tagjaival, akik elfogadhatatlannak nevezték, hogy a Szerb Köztársaság július óta blokkol egyes állami intézményeket. Escobar kiemelte, hogy a Balkán jelenleg Európa leggyorsabban fejlődő régiója, felszólította a boszniai vezetőket, hogy az európai integrációra és a gazdasági fejlődésre összpontosítsanak. Ugyanakkor Escobar szankciókat helyezett kilátásba azon boszniai szerb politikusok ellen, akik szerinte veszélyeztetik az 1995-ben aláírt daytoni megállapodást – közölte a boszniai sajtó kedden. Escobar kedden nyomatékosította, hogy Bosznia-Hercegovina politikájának alapját a daytoni békeszerződés jelenti, és megdönthetetlen az ország területi egysége és önállósága is. A boszniai szerbek nagyobb autonómiára való törekvése kiváltotta a nemzetközi közösség aggodalmát. Sokan attól tartanak, hogy a terv újabb konfliktust szíthat az etnikailag megosztott balkáni országban. Dodik a november 8-i találkozó után igyekezett nyugtatni a közvéleményt: „Senki sem említette a háborút mint lehetőséget. Egyetértünk abban, hogy meg kell őrizni a stabilitást és a békét” – fogalmazott.

Fotó: Elman Omic / AFP

Tény azonban, hogy Bosznia-Hercegovina európai integrációja elakadt. Orbán Viktor miniszterelnök a napokban egy röpke négyórás látogatást tett Banja Lukában, ahol Milorad Dodikkal tárgyalt. Megállapították, hogy a boszniai Szerb Köztársaság és Magyarország együttműködése kiváló. A boszniai szerb média beszámolói szerint Dodik a daytoni békemegállapodás végrehajtása, valamint Bosznia-Hercegovina területi egységének tiszteletben tartása mellett érvelt. Orbán Viktor a találkozóról azt mondta, Magyarország számára fontos a nyugat-balkáni térség stabilitása és békéje, ezért a hangsúlyt minden szinten a kapcsolatok javítására, valamint a gazdasági együttműködésre kell helyezni. Boszniai szerb részről a találkozót „hivatalos jellegűnek, illetve barátinak” de nem „hivatalos látogatásnak” minősítették.

Fotó: Fischer Zoltán / MTI

Bosznia-Hercegovina a térség egyik legelmaradottabb országa gazdasági téren is. Szerbia jelentős összegekkel támogatja a Boszniai Szerb Köztársaságban megvalósítandó projekteket. Dodik gyakran jelenik meg a szerb elnök, Aleksandar Vučić mellett különféle rendezvényeken, emellett oroszbarátnak tartják. Az eset pikantériája azonban, hogy a boszniai szerbek tényleges elszakadását Oroszország sem támogatja túl buzgón. Elemezők szerint a szerbek vétói nélkül Bosznia-Hercegovina a NATO-hoz közeledne, az esetleges NATO-tagsága pedig a balkáni befolyását megtartani kívánó orosz külpolitika kudarcát jelentené. 

Érdekes még megemlíteni, hogy Kína és Oroszország szarajevói nagykövetei is bejelentették, hogy ahogyan a boszniai szerbek, úgy ők sem ismerik el az új boszniai nemzetközi főmegbízottat. Saját szerb ellenzéke szerint viszont Dodik komoly csúszópénzekért cserébe szerb és orosz vállalkozóknak játszotta kezére a médiát és az állami vállalatokat. 

Egy másik dimenziója a helyzetnek, hogy egész Bosznia-Hercegovina gázellátása Szerbiától és Oroszországtól függ. A szerb állami tulajdonban álló Srbijagas felelős a szállításért, míg a földgázt az orosz Gazprom adja el a boszniai szolgáltatóknak. A mostani világgazdasági helyzetben ennek is lehet még jelentősége. 

A boszniai szerbek különválási törekvéseinek gyökerei egészen a délszláv konfliktusok kezdetéig nyúlnak vissza. A térségben a több évszázados történelmi berögződések miatt is újra és újra fellángolhatnak az ellentétek.