A júliusi ülésen nem változott a kamatszint. Emellett nem módosult a kamatfolyosó két széle sem, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. Az azt megelőző, júniusi ülésén sem változtatott a testület a jegybanki alapkamaton, a kamatfolyosón, illetve az egynapos (O/N) hitel kamatán.
Legutóbb szeptemberben változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a legutóbbi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatók elmondta,
a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt,
az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé.
Kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, ám túl nagy izgalomra ezúttal sem lehet számítani. A jegybank tavaly október óta szünetelteti a kamatvágásokat, azóta sok minden történt, egy azonban nem változott: továbbra is szigorú hangvétel jellemzi az MNB-t, azaz egyelőre kizárható, hogy lazít a monetáris kondíciókon. Bár a forint továbbra is állja a sarat, és a nemzetközi kamatkörnyezet is egyre inkább támogató, az inflációs folyamatok még mindig szűkítik a jegybank mozgásterét.
A mostani kamatdöntő üléssel kapcsolatos várakozásokat röviden el lehet intézni: az alapkamat most kedden sem fog változni
– ezt mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Kedden tartja újabb kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely tavaly október óta, tehát már 10 hónapja nem változtat a kamatszinteken. És nagyon úgy tűnik, hogy továbbra is kitart a szigorú hangvétel mellett az MNB, így augusztus végén is marad 6,5 százalékon a jegybanki alapkamat.
Regős Gábor szerint a monetáris politika lazítása ellen csak egyetlen, ámde igen lényeges tényező szól: az infláció. A júliusi inflációs adat a vártnál magasabban alakult, 4,3 százalékos volt, miközben a piaci várakozás 4,1 százalékról szólt. Ez ugyan nem egy nagyon magas inflációs szint, de a jegybanki célt érdemben meghaladja.
Kedvező ugyanakkor, hogy a maginfláció az előző havi 4,4 százalékról 4,0 százalékra csökkent, azaz az alap inflációs folyamatok kevésbé erősek. A nagyobb probléma az elemző szerint a jövőben várható inflációval van. A mostani infláció is csak az árrésstopok és kormányzati megállapodások miatt van a „nem kifejezetten alacsony, de elmegy” kategóriában, ezek nélkül az infláció a mostaninál nagyjából 1,5 százalékponttal magasabb lenne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.