A kormány véglegesítette a piacok által várt 30–40 ezer milliárd jent jóval meghaladó, 55,7 ezer milliárd jenes csomagot (egy jen 2,83 forint).

Ez 490 milliárd dollárnak felel meg, vagyis megközelíti az 5000 milliárd dolláros GDP tíz százalékát, de a végösszeg elérheti a 78,9 ezer milliárd jent, ha azokat az intézkedéseket is beleszámítjuk, amelyek nem járnak közvetlen kiadásokkal.

Szerepelnek benne olyan tételek is, amelyeket sokan bírálnak, azzal érvelve, hogy azok nem kapcsolódnak a járványhoz – ilyen például az, hogy készpénzt juttatnak minden 18 éves vagy annál fiatalabb taggal rendelkező háztartásnak. Erre a célra, valamint a hazai félvezetőgyártás támogatására 19 800 milliárd jent irányoznak elő,

a kórházi ágyak számának növelésére és orvosi eszközökre 22 100 milliárdot, vakcinafejlesztésre és a járvány újabb hullámára való felkészülésre 9200 milliárdot.

A teljes összeg egy részét már tartalmazza az idei büdzsé, csak még nem használták fel, a többit a jövő évi „rendes”, illetve pótköltségvetés fogja, de valószínűleg szükség lesz további kötvénykibocsátásra is, elemzők szerint mintegy tízezer milliárd jen értékben. Ezt egyébként Kisida Fumio kormányfő is elismerte. Bár arról egyelőre nem beszélt, hogy az ország mennyi hitelt vesz fel a csomag finanszírozására, azt hangsúlyozta, hogy „minden rendelkezésre álló eszközt mozgósítanak” erre a célra, a kötvénykibocsátást is. Japánnak a világjárvány leküzdését célzó három hatalmas kiadási csomagja a GDP nagyjából duplájára duzzasztotta a hosszú távú adósságállományt.

Fotó: NANAKO SUDO / AFP

Kisidát korábban költségvetési héjának tartották, emlékeztetett a Reuters, de az új csomag nyilvánvalóvá teszi, hogy kész komoly áldozatokat hozni a gazdaság fellendítése és a javak újraelosztása érdekében. James Brady, a Teneo elemzője szerint

az Abe Sindzó korábbi miniszterelnök által bevezetett reflációs monetáris politika, a „mindent vagy semmit” költségvetési elv vált immár ortodoxszá, néhány évig ezt fogja folytatni Kisida is.

A csomag azonban a kritikusok szerint pazarló és észszerűtlenül nagy, Cunoda Takumi, a Sinkin Központi Bank Kutatóintézet vezető közgazdásza szerint „mintha a méret felfújása lehetett volna a cél, és azt kevésbé mérlegelték, hogy a kiadások hatékonyak lesznek-e”.

Japán az újabb csomaggal szembemegy a globális trenddel, hiszen a többi fejlett ország lassan megkezdi a fokozatos szigorítást.

A szigetország azonban hozzájuk képest lemaradt a kilábalásban, és a kormány azt reméli, hogy az új kiadások segítenek majd a gazdaság megerősítésében, amely a harmadik negyedévben a vártnál nagyobb mértékben zsugorodott a fogyasztást és az exportot sújtó korlátozások és a globális ellátási zavarok miatt. A növekedés azonban az előrejelzések szerint azóta megindult, a kormány váratlanul merész húzása ezért a Bloomberg értékelése szerint is visszaüthet, ha a piacok és a szavazók úgy ítélik meg, hogy arra már valójában nincs is szükség. 

Fotó: VG

A szigetország még valamiben különbözik a világ többi részétől: makacsul alacsony az infláció.

A fogyasztói árak éves bázison mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek októberben a szeptemberi 0,2 után, az élelmiszer- és energiárakat kivéve pedig 0,7 százalékkal estek az előző havi 0,5-es csökkenés után. Az előző hónaphoz képest októberben 0,2 százalékkal mérséklődtek a fogyasztói árak, míg a maginfláció éves bázison maradt a szeptemberi 0,1 százalékon.

Nem nyúlnak az olajtartalékhoz

Az Egyesült Államok a magas olajárakkal szembeni koordinált fellépésre kérte fel a vezető gazdaságokat, köztük első alkalommal Kínát is, míg az Európai Uniót nem. A cél elérni, hogy az érintettek felszabadítsák az olajtartalékaikat, és erre a Reuters értesülése szerint többekben meg is van a hajlandóság.

Az Energy Aspects tanácsadó cég szerint Peking várhatóan 10–15 millió hordónyi mennyiséget szabadít fel, az Egyesült Államok pedig több mint hatszázmillió hordóval rendelkezik, ami a legnagyobb stratégiai tartalék a világon.

Japán és Dél-Korea azonban közölte, hogy pusztán az árak emelkedése miatt nem nyúl a tartalékokhoz. A kőolajtermelő államok tágabb szövetsége, az OPEC+ december 2-án ül össze, hogy egyeztessen a kibocsátásról.