Nem tehetjük tönkre több ember életét, mint amennyiét eredetileg terveztük – ez az államfői mondat – amelyből egy csomó mém született – a múlt szerdán hangzott el, amikor Aleksandar Vučić a Rio Tinto tevékenységéről és a parlamentnek visszaküldött két jogszabályról beszélt. Arra utalt, hogy egyes kormánytagok nagyon sietnek a bányanyitáshoz szükséges kisajátítási törvénnyel, de szerinte most egy hónapokig tartó közvitának kell következnie. Szerbiát az elmúlt hétvégéken meglehetősen markáns, az ellenzék által támogatott tüntetések rázták meg, amelyek mindenekelőtt a bosznia-hercegovinai határ közelében tervezett lítiumbánya ellen szerveződtek – emelte ki a Figyelő. A helyiek már évek óta tartanak időről időre tüntetéseket, aggódnak az olykor a közeli legelőket, termőföldeket is elöntő Jadar folyó tisztasága miatt. Volt példa rá, hogy a több mint másfél évtizede kutató bányakonszern egyik lelőhelyéről nehézfémek kerültek a Jadarba, 2011-ben pedig a gyerekek csoportos vérvizsgálatakor a megengedettnél magasabb ólomkoncentrációt mutattak ki. A korábbi tüntetések azonban csak helyi jellegűek voltak.
Öt napod van!
Az utóbbi hónapokban jó néhány környezetvédelmi csoport alakult, a haragjukat pedig két törvény parlamenti elfogadása váltotta: a kisajátítási, valamint a népszavazásokról szóló új jogszabály. Úgy vélekedtek, hogy ezek minden további nélkül lehetővé teszik a Rio Tinto terveinek a megvalósítását. A kisajátítási eljárás az új törvény értelmében húsz nap alatt befejeződhetett volna, az érintett földterület, ingatlan tulajdonosának öt napot adott volna az állam arra, hogy döntsön az árajánlatról, ezt követően az illetékes szervek tizenöt nap alatt meghozták volna a végleges határozatot. Még egy gond állt fenn: a nem legalizált létesítmények, illetve törvénytelenül felhúzott ingatlanok esetén csak az építési költségeket vették volna figyelembe, az épület piaci értékét nem. Így sokan áron alul kaptak volna kártérítést az épületekért (az illegális építkezés bevett szokás, továbbra is óriási gondnak számít déli szomszédunkban).
Négyéves moratórium
A népszavazásról szóló törvényt ugyanakkor úgy módosította a parlament, hogy egy referendum kezdeményezéséhez minden aláírást hitelesíteni kell, amiért illetéket kell fizetni.
Ez a költség a civil szféra és a szerbiai ellenzék szerint sok esetben ellehetetlenítette volna a népszavazás kiírását.
Az új jogszabály eltörölte az ötvenszázalékos részvételhez kötött érvényességi feltételt is, ami ellen senki se tiltakozott. Az viszont a demonstrációk egyik fő követelése volt, hogy a népszavazást kezdeményezők képviselői kerüljenek be a referendumokat lebonyolító és a voksolás menetét ellenőrző testületekbe. Azt is megfogalmazták, hogy egy már megtartott népszavazást ne lehessen négy éven belül megismételni, és a parlament se hozhasson az elfogadottakkal ellentétes döntést ez idő alatt. A két törvényt az aktivisták és az ellenzéki politikusok a Rio Tinto-üzlet megkönnyítése, az intézményes polgári tiltakozás ellehetetlenítése eszközeként értelmezték.
Agresszív módszer
Ezekkel a követelésekkel özönlötték el az elmúlt hetekben Szerbia-szerte az utcákat.
Belgrádban tízezrek, a többi nagyvárosban ennél kevesebben vonultak fel szombat délutánonként.
A polgári engedetlenség agresszív módszerét választották: blokád alá vontak fontosabb útvonalakat, például a Szabadka–Belgrád A1-es autópályát zárták le egy-egy órára, Újvidéken hidakat és másutt is fontos közlekedési csomópontokat tettek megközelíthetetlenné. A Szerb Haladó Párt vezette kormány és Aleksandar Vučić kezdetben egyszerű ellenzéki cselszövésről beszélt, később azonban együttműködőbb hangvételre váltottak. A demonstrációk során incidenseket is feljegyeztek, a hatalompártiak provokálták a tüntetőket, amire azok provokációkkal válaszoltak, sőt verekedés is volt. Az államfő a szombatonkénti tüntetésekről azt mondta, hogy az utak lezárása nagy kárt okoz az országnak. A múlt szombaton még rendőröket sem küldtek ki a demonstrációk biztosítására.
Az államfő közbeavatkozása után Ivica Dačić, a szerb képviselőház szocialista elnöke arról beszélt, hogy a kormány teljesen visszavonta a kisajátítási törvényt, a népszavazásról szóló jogszabály esetén pedig elfogadják a tüntetők minden követelését, és e szerint készülnek majd el a módosítások. Az állam számára fontos ez utóbbi törvény mielőbbi megszavazása, mert január 16-án Szerbiában alkotmánymódosító népszavazást tartanak, az alaptörvény igazságügyi részét módosítanák.
Értékes bányamező
A Rio Tinto-ügy kapcsán az elnök kifejtette: korábban el kellett volna mennie a Loznica környéki Gornje Nedeljicébe, ahol – mint mondta – a lítiumkitermelés mellett és ellene is szóltak az emberek. A Rio Tinto hivatalos kérelmet nyújtott be egy különleges célú terület használatára, a hulladéklerakót Jadar-völgybe akarják elhelyezni. Ezt a helybeliek ellenzik.
Fel kell mérnünk, hogy akarjuk-e, hogy létezzenek azok a bányák, vagy sem. Erről is komoly közvitát kell szervezni
– mondta Aleksandar Vučić.
Politikai elemzők szerint teljesen világos, hogy néhány szombati megmozdulás miért hozott ilyen gyors eredményt: az áprilisi választások előtt nem tett volna jót a hatalmon lévő pártoknak, hogy az országban egy olyan kérdés kapcsán keletkezik kitapintható ellentét a kormány és a parlamenten kívül politizáló ellenzék között, amely életbe vágóan fontos a lakosság számára. Az ellenzék így kisajátította volna magának a környezetvédelem iránti elkötelezettséget.
A tüntetésszervezők most nem tudják, mitévők legyenek:
egyes szervezetek máris győzelmet hirdettek, mások szombati „ünnepléseket” szerveznének a továbbiakban a tereken, megint mások tovább tüntetnének, egészen addig, amíg az állam „ki nem kíséri” a Rio Tinto képviselőit az országból, és nem mond le teljesen a lítium kiaknázásáról.
Ma már kevesen beszélnek arról, hogy kár veszni hagyni a Jadar folyóról elnevezett jadarit ásványt, a nátrium-lítium-boroszilikát-hidroxidot – LiNaSiB3O7(OH) –, mivel a lítiumtartalékokból a kutatások szerint a világpiaci szükségletek több mint tíz százalékát fedezni lehetne. Egyelőre úgy tűnik, nem a közeljövőben indul be a kitermelés. A Rio Tinto 2006-ban fedezte fel az ásványkészletet Loznica közelében, már megvette a bánya kiépítéséhez szükséges területet, és csak a kitermelési engedélyre vár. A cég szerbiai leányvállalata szerint 2,4 milliárd dollárt fektetnének a vállalkozásba.
A cikk a Figyelő hetilap december 16-án megjelent számában került publikálásra.
