Az Európai Unió szuverenitásának megerősítése, köztük a határok erősebb védelme lesz Franciaország fő prioritása a január 1-jén kezdődő soros elnöksége alatt – jelentettek ki Emmanuel Macron francia elnök csütörtök esti sajtótájékoztatóján, amelyen ismertette Franciaország uniós elnökségének prioritásait. 

A francia elnök elismerte, hogy az unió évek óta mélyen megosztott a bevándorlásra adott válaszait, valamint a schengeni térség közös külső határainak ellenőrzését illetően. 

Ezért a határokon belüli együttműködés Európájától egy olyan Európa felé mozdítaná el a közösséget, amely erős a világban, teljes mértékben szuverén, szabad a döntéseiben és ura a sorsának – jelentette ki Macron a sajtótájékoztatón. 

Macron szerint Franciaország javaslatai között szerepel majd egy vészhelyzeti gyors reagálású hadtest létrehozása, amely segítené a határaikon válsággal küzdő uniós államokat. Emellett szorgalmazza, hogy tartsanak rendszeres uniós találkozókat a migráció kérdésében, miként az az euróövezet államai között már megszokott gazdasági kérdésekben.

Fotó: Ludovic MARIN / POOL / AFP

Franciaország 2022. január 1-jétől június 30-ig áll az EU Tanácsának élén, 

a szlovénoktól véve át az EU soros elnöki tisztét. Ez fordulópont lesz az EU számára, hiszen környezetvédelmi programja keretében konkrét intézkedéseket kell hoznia, melynek főbb javaslatai várhatóan a Bizottság jövő július 14-én megjelenő Fit for 55 csomagjában szerepelnek majd. Emellett az elnökségnek meg kell birkóznia a járvány okozta világméretű bizonytalanságokkal, annak gazdasági és társadalmi következményeivel, az európai szociális és egészségügyi projektek elmélyítésével. 

Macron hangsúlyosan kiemelte, hogy az Európai Uniónak át kell gondolnia költségvetési kereteit, és meg kell változtatnia a hiányra vonatkozó szabályait, hogy ösztönözze a járvány utáni beruházásokat és elősegítse a növekedést a válságból való kilábalás során.

Ugyanakkor Franciaország is döntő pillanatot él át, hiszen 2022 első fele egybeesik a francia elnökválasztás kampányidőszakával, és a konzervatív és szélsőjobboldali pártok valószínűleg kampánytémává teszik majd a migrációt, mely kérdésben Macront eddig túl megengedőnek tartották. A soros elnökség ezért lehetőséget ad a 43 éves Macronnak, hogy a stratégiai autonómia és a védelmi kérdésekben komolyabb előrehaladást mutasson fel. Ha ez sikerül, az az áprilisi újraválasztásának esélyeit is erősen növelheti – noha a jelenlegi felmérések szerint most is az ő támogatottsága a legmagasabb. 

Fotó: Ludovic MARIN / POOL / AFPAFP

Amennyiben Macron megnyeri az elnökválasztást, és közös nevezőre tud jutni az olasz Mario Draghival és a német Olaf Scholzcal, az gyorsan megváltoztathatja az európai együttműködés dinamikáját.

Több külpolitikai elemző is úgy gondolja, hogy Angela Merkel német kancellár távozását követően Macron megpróbálja átvenni az európai ügyekben a kezdeményező szerepet, miután már az elmúlt években is sok tekintetben az ő elképzelései szerint irányították az uniót.

Ezt mutatja, hogy Charles Michel kinevezése az Európai Tanács elnökévé, a Konferencia Európa jövőjéről létrehozása, és az a mérföldkőnek számító döntés, hogy közös adósságot bocsássanak ki a blokk helyreállítási alapjának finanszírozására, többek között mind Macron javaslatai voltak, de szakértők szerint Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnökévé való kinevezésében is jelentős szerepe volt Macronnak. Emellett a stratégiai autonómiáról és egy magabiztosabb európai védelmi apparátusról szóló francia elképzelések is a legfontosabb európai ügyek közé kerültek, mielőtt most a soros elnökség fő prioritásaiként jelölte meg őket.