Megosztja az uniót az atomenergia támogatása

Az Északi Áramlat-2 gázvezeték még legalább fél évig nem kapja meg a működési engedélyét – nyilatkozta a Rheinische Postnak Klaus-Dieter Maubach, a projekt egyik nagy finanszírozója és résztvevője, a német Uniper energetikai vállalat vezérigazgatója. Noha a Gazprom leányvállalata szeptemberben elkészült az évi 110 milliárd köbméter orosz gázt Ukrajna és Lengyelország kikerülésével a Balti-tenger alatt Németországba szállítani képes új gázvezetékpárral, a rendszer azóta sem kapta meg a használatba vételhez szükséges német hatósági engedélyeket. 

Ez tovább terheli az Oroszország és Ukrajna közötti nyílt konfliktus veszélye miatt amúgy is feszült diplomáciai kapcsolatokat, 

felerősítve azokat a spekulációkat, hogy a gázvezetéket arra használják, hogy politikai nyomást gyakoroljanak Moszkvára. Alexander Novak orosz miniszterelnök-helyettes múlt hét közepén annak a reményének adott hangot, hogy hamarosan, még 2022 első félévében meglesznek a szükséges engedélyek, és megindulhat a gázszállítás.

Jöhetnek az amerikai szankciók? 

Klaus-Dieter Maubach hangsúlyozta, hogy 

nem lát semmilyen politikai beavatkozást, a hálózati ügynökség a tervek szerint vizsgálódik, ez pedig ennyi ideig tart. 

Természetesen vannak politikai kockázatok is: ha az orosz–ukrán konfliktus kiéleződik, a vezeték amerikai szankciók célpontjává válhat – tette hozzá Maubach.

Ez utóbbi meglehetősen nehéz helyzetbe hozná Nyugat-Európa legnagyobb energiafogyasztó országát, 

mivel rövid távon az is növeli az energiaéhségét, hogy a még üzemképes hat atomerőművéből december 31-én hármat leállítottak, és a megmaradt három 2022 végéig szintén bezár. A kieső igényeket átmenetileg a legszennyezőbb és a klímacélokkal teljesen szembemenő szénerőművekből, valamint a szintén szén-dioxidot kibocsátó gázerőművek termelésével pótolnák, utóbbihoz pedig még több orosz gázt kell vásárolniuk. Noha a megújuló energiaforrások aránya közel 50 százalékra emelkedett a német áramfelhasználásban, ahhoz azonban, hogy önállóan is – más erőművek bekapcsolása nélkül – lehessen rájuk támaszkodni, az európai elektromos hálózatok fejlesztésére és a vezetékrendszerek erősebb integrációjára volna szükség.

Az Európai Bizottság ezzel szemben azt tervezi, hogy 

a zöld átállás elősegítése érdekében zöld beruházásnak ismerné el az új atomerőművek építését, és átmenetileg az alacsony károsanyag-kibocsátású modern gázerőműveket is zöldnek minősítené, több uniós forráshoz segítve őket. 

A földgáz a szén kiváltásához szükséges, míg az atomenergia a Bizottság szerint a klímasemlegességhez hosszabb távon is nélkülözhetetlen. Berlin élesen kritizálja a Brüsszel javaslatát, míg többek között az atompárti Franciaország üdvözli a tervet, amit a V4-ek kormányai, valamint Finnország, Bulgária, Horvátország és Románia is erősen támogat. A német kormány mellett áll Olaszország, Dánia, Írország Portugália, Litvánia, Belgium és Luxemburg, az osztrák kormány pedig már jelezte, hogy kész akár az EU Bíróságán megtámadni a bizottsági döntést.

Hasonló lépéseket tervez az Európai Zöld Párt is a Bizottság ellen, amennyiben az a gáz- és atomerőművekbe történő beruházásokat fenntarthatónak és klímabarátnak minősítené – derült ki a DPA német hírügynökség összefoglalójából. Thomas Waitz, a párt társelnöke a Die Welt című lapnak azt is elmondta, hogy az unió parlamentjében is megpróbálják mozgósítani a többséget a tervezet megtorpedózásának érdekében.