A bukaresti kormány és az Európai Bizottság 7 százalékos becsléséhez képest alacsonyabb, 6,3 százalékos éves GDP-arányos növekedést produkálhatott a román gazdaság 2021-ben a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szakértői szerint. A felsőoktatási intézmény közgazdászainak elemzése alapján a 2020-as 3,9 százalékos GDP-csökkenést követően Románia gazdasága gyors ütemben állt helyre. Ez a bővülés egyben azt is jelenti, hogy az ország összterméke viszonylag rövid idő, mintegy másfél év alatt visszatért a világjárvány előtti szintre, miközben a korábbi válságok (1996–97, 2008–09) után az ország gazdaságának öt-hat év évre volt szüksége a helyreálláshoz.
A kutatás szerint 2021 második felében a román üteme lassulni kezdett, ennek oka pedig az emelkedő inflációs nyomásban, a globális ellátási láncok egyes szegmenseiben fellépő termelési és logisztikai fennakadásokban (ami különösen hátrányosan érintette az ipari tevékenységet, például a csiphiány miatt), valamint az egyre súlyosbodó energiaválságban és a koronavírus-járvány őszi hullámában keresendő. Megjegyzendő, hogy a pandémia kezdete óta a román fizetőeszköz, a lej 2,9 százalékkal gyengült az euróval szemben, ami régiós viszonylatban jobb teljesítmény például a forinthoz vagy a lengyel złotyhoz képest (8,4, illetve 7,9 százalékos leértékelődés). Ugyanakkor az ingatlanárak tulajdonképpen csak a járvány első egy-két hónapjában csökkentek Romániában, amit meredek, országos átlagban 14,1 százalékos emelkedés követett, Bukarestben 9, Kolozsváron 16,7 százalékos pluszt mértek.
Mára a gazdaságok újranyitása által generált lendület nagyrészt már elfogyott. Szász Levente dékánhelyettes, az elemzői csapat vezetője úgy véli, a fellendülés kezdeti dinamikus szakasza véget ért, és a gazdasági növekedés jelentős lassulására lehet számítani Romániában 2022-ben, amikor becslések szerint „csak” 3,7 százalékos GDP-arányos bővülés várható. A fogyasztói árak hirtelen emelkedése – különösen 2022 első felében – mélyen belemar a lakosság reáljövedelmébe, visszafogva a fogyasztás növekedési ütemét.
A globális ellátási láncokban lévő fennakadások megszüntetése, valamint az enyhítése viszonylag hosszú folyamat lesz, ami ugyancsak korlátozza a gazdaság bővülését. „2022-ben szemléletváltásra van szükség a nemzetgazdasági helyzet kezelésében, ahol már nem építhetünk az újranyitás pozitív hatására. Mi több, a nemzetgazdasági döntések következetessége és koherenciája nélkül nem tudjuk tovább ösztönözni a lakossági fogyasztás növekedését” – állapította meg Razvan V. Mustata dékán. A kutatók arra számítanak, hogy a látszólag elég gyorsan normalizálódik, az országos helyreállítási terv keretében Romániának juttatott uniós források pedig valószínűleg a belföldi keresletet élénkítik.
A kolozsvári elemzők szerint 2022-ben a román gazdaságra nézve fő kockázati tényezőnek számít a koronavírus agresszívebb törzseinek esetleges megjelenése, az inflációs nyomás, ugyanakkor kimondottan az országra jellemző sebezhetőség, hogy viszonylag magas a folyó fizetési mérleg és a költségvetés hiánya is, amely hosszú távon nem fenntartható.
