A nemzetközi diplomáciai naptár már hetek óta zsúfolt a háborúval fenyegető orosz-ukrán válság miatt, de a mai nap mintha erre is rátenne egy lapáttal. A fényszórók zöme Emmanuel Macron elnök moszkvai látogatására fordult, de emellett is van mire figyelni: az amerikai elnök a német kancellárt fogadja, a lengyel elnök Brüsszelben tárgyal csúcsvezetőkkel, a német külügyminiszter Ukrajnába látogat. Eközben a Financial Times értesülései szerint az Európai Bizottság gőzerővel készíti a vészterveket arra az esetre, ha valóban katonai konfliktusba torkollna a keleti válság.
A tét óriási, a rizikók többszörösek. Egy háború a 144 milliós Oroszország és a 44 milliós Ukrajna között beláthatatlan méretű menekültáradat indíthatna el az irányába és megszaporodhatnának az európai számítógéprendszerek elleni kibertámadások, kulcsfontosságú szolgáltatásokat veszélyeztetve. Brüsszel kontingenciatervei közt a prioritást mégis az energiaellátást fenyegető veszély kapja - írta a brit lap -, hiszen az Európai Unió földgázszükségletének 40 százalékát orosz importból fedezi, ráadásul a földgáz ára - ami többszörösére nőtt az egy évvel ezelőttihez képest - az elektromos áram árára is óriási hatást gyakorol. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még pénteken azt nyilatkozta a FT-nak, hogy az EU-nak mindenféle kimenetelre fel kell készülnie az orosz-ukrán válságot illetően, ezért mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy alternatív energiaforrásokat találjon és megvédje a fogyasztókat és a háztartásokat.
Az egyik út, amit Brüsszel vizsgál, hogy valamilyen módon meggyengítsék a gázárak és a nagykereskedői áramárak közti kapcsolatot. Néhány hónappal ezelőtt, bár az áramárak felszöktek, vezető EU-politikusok ezt a lehetőséget még elvetették. Óvott ez ellen az energiaszabályozásért felelős EU-hatóság, azzal az érvvel, hogy az olyan megoldások, mint az ármaximalizálás egyes szolgáltatókat kiszorítana a piacról. Az FT információi szerint Brüsszel arra törekszik, hogy nagyobb szállításokat biztosítson a termelő országoktól az ugyancsak drága cseppfolyós földgázból (LNG). Ennek érdekében a hetekben diplomáciai mosolyhadjárat folyt olyan szállítók megnyerésére, mint az Egyesült Államok, Azerbajdzsán és Katar. A válságterveket Brüsszel a jövő hónapban mutatná be az európai fővárosok döntéshozóinak, de ha korábban történik valami keleten, sor kerülhet egy rendkívüli csúcsra is - írta a Financial Times.
Ugyanakkor folynak a diplomáciai egyeztetések. Nagy várakozások előzték meg Emmanuel Macron mai moszkvai látogatását is. A rubel hétfőn fél százalékot erősödve háromhetes csúcsot ért el a dollár ellenében 75,44 körül, pedig a múlt hónapban még 15-hónapos mélyponton járt 80,4125-nél, miután a nyugati hatalmak szankciókkal fenyegették meg Moszkvát az ukrán határ mentén végrehajtott csapatösszevonások miatt. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a rubel erősödésének van más kézenfekvő oka is, mint a bizakodás Macron látogatását illetően. A Reuters ma közzétett elemzői felmérésének konszenzusa szerint az orosz jegybank pénteken 100 bázisponttal emeli 9,5 százalékkal emeli irányadó kamatát. Hasonló okból erősödtek ma a közép-európai devizák is, hiszen kedden a lengyel jegybank várhatóan folytatja a kamatemelési sorozatot.
A Reuters jelentése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és Macron találkozójáról 17 óra után várható bejelentés.
