Ukrajna Putyin parancsára történt lerohanása ellen tiltakozva és józan megfontolásokra, valamint kényszerűségre hivatkozva a nyugati cégek egymás után jelentik be oroszországi kitettségük csökkentését, illetve felszámolását. A brit BP-t évtizedeken át próbálták jó szóval és erőszakkal rábírni arra, hogy hagyja el Oroszországot, és számolja fel a TNK-BP közös vállalatban meglévő részesedését, ennek érdekében perekkel fenyegették meg vezetőit. Mindhiába, a cég kitartott és maradt. A TNK-BP a harmadik legnagyobb vertikális orosz olajipari konszern volt, majd 2013-ban a Kreml irányítása alatt álló Rosznyefty tette rá a kezét, ám a briteket sehogyan sem tudták kiebrudalni. 

Fotó: EyePress /AFP

Eddig. Mert most mennek maguktól. 

A BP – mint Oroszország legnagyobb külföldi befektetője – 25 milliárd dollárnyi vagyonról mond le, ezzel olaj- és gáztermelői kapacitásának a felétől vesz búcsút a vállalat, amely amúgy a klímavédelmi beruházások, a zöldenergia-termelés egyik elkötelezett hívévé vált az utóbbi időben. 

Hogy ezt technikailag miként bonyolítják majd le, nem részletezték, az irány azonban bizonyos: kifelé Oroszországból. Nyilván lesz vevő a pakettjére, az ár viszont kérdéses, ahogy a SWIFT lekapcsolása után az is, hogy az elszámolás miképp történik meg.

A Szovjetunió felbomlása után, a glasznoszty és a peresztrojka korában az oroszok előbb behívták a korszerű technológiával rendelkező nyugati olajcégeket, hogy segítsenek az elaggott kitermelési, szállítási és feldolgozási infrastruktúrájuk fejlesztésében, részesedésekhez is jutottak, majd amint egyenesbe jött az orosz energetikai lánc, kezdték ellehetetleníteni a működésüket és visszaszipkázni a beszállásuk fejében nekik adott társasági, koncessziós résesedéseket.

A BP mellett a másik jégtörő, az ExxonMobil is nehéz helyzetbe került, a cég a Szahalin- félszigeti hatalmas szénhidrogénprojekt egyik gazdájaként került most a figyelem középpontjába. 

Az amerikaiaknak 30 százalékos részesedésük van a projektben, melyben a japán Sodeco és az indiai ONGC Videsh mellett „természetesen” partnerük az állami Rosznyefty is. Az Exxon, mint a szénhidrogén-kitermelés operátora, a 2005-ös indulás óta több mint egymilliárd hordó olajat és mellékesen 1,03 milliárd köbláb földgázt exportált innen. 

Most viszont erős nyomás helyeződik a cég vezetésére, dönteniük kell majd oroszországi jelenlétük jövőjéről. Az Exxon a krími, 2014-es válságot követő szankciókon 200 millió dollárt veszített.

A francia TotalEnergies és a brit–hollandból immár simán britté avanzsált Shell oroszországi kintlevőségeiről egyelőre nincs hír, mindenesetre a zöld zászlóba burkolózott két olajipari konglomerátum nem fogja sokáig tartani kinti pozícióit, egyrészt politikai nyomásra, másrészt a józan megfontolások alapján is át kell értékelniük az oroszországi jelenléttel járó kockázatokat. Ez a szakértők véleménye is. A norvégok viszont nem vacakolnak, a demokrácia és a klímavédelem mellett mélyen elkötelezett északiak állami olajvállalata, a Statoilból Equinorrá átkeresztelt konszern már be is jelentette, hogy lép és lelép: kiszáll az oroszországi vegyesvállalataiból. Logikus módon követi őt a világ leggazdagabb szuverén alapja, a norvég olaj- és gázipari bevételekből táplálkozó Norvég Alap. Érdekesség, hogy ez esetükben is 25 milliárdos tételt jelent, igaz, norvég koronában. Mindez dollárban mérve 2,8 milliárdnak felel meg.

Kisebb horderejű, de sokakat érintő lépésről határozott az Egyesült Államok két legnagyobb csomagszállító szolgáltatója, a United Parcel Service és a FedEx, ők leállítják az Oroszországba szánt küldemények kézbesítését.

Fotó: Cole Burston / Bloomberg / Getty Images

Lábon lőtték a Société Générale-t is, az egyik legnagyobb francia kereskedelmi bank a SWIFT-szankció áldozataként és a Roszbank tulajdonosaként szállt alá, részvényárfolyama 10,5 százalékkal zuhant a drámai hírekre. 

Tizenegy százalékos mínuszba ment a Renault árfolyama, a francia autógyártó konszern a Ladákat gyártó Avtovaz tulajdonosaként kapott mélyütést Putyintól.

Az oroszországi üzeméből egyes termékeinek gyártását „hazarendelő” finn Nokian Tyre abroncsgyártó visszavonta idei üzleti évére vonatkozó előrejelzéseit, amire brutális, 21,6 százalékos zuhanással reagált a cég részvényárfolyama a helsinki börzén. Az orosz légtér lezárása és az oroszok által kirobbantott háború idei üzleti tervének átértékelésére késztette a Finnairt is, a légitársaság részvényárfolyama 22 százalékot bukott emiatt a helsinki tőzsdén.

Fotó: VITALIY BELOUSOV

A repülőgépeket lízingbe adó nyugati vállalatok is hatalmas gyomrost kaptak,

 a Cirium adatai szerint ugyanis az orosz légi közlekedést szolgáló 980 polgári repülőgép közül 777 bérleti konstrukcióban üzemel, közülük 515 nyugati tulajdonú. Ezeket az Európai Unió szankciós menetrendjében megszabott március 28-i határnapig vissza kell szolgáltatniuk, ám hogy ez meg is történik-e, arról eltérők az elképzelések.

Pikáns ízt ad az ügynek, hogy a BOC Aviation, a legnagyobb ázsiai repülőgép-lízingcég is kárvallottja az intézkedésnek, ám hogy miként tesz, azt a tulajdonosa, azaz a kínai állam határozza meg, hiszen a cég a Bank of China (BoC) égisze és tulajdonlása alatt működik. Mindenesetre a hongkongi tőzsdén jegyzett részvényeinek árfolyama ötszázalékos mélybe zuhant a hétfői kereskedésben. A Google anyacége, az Alphabet is lépett, s bojkottálja az orosz kormányzati befolyás alatt álló és a háborús retorikát hamis színben feltüntető médiumok hirdetéseit.

A Wall Street nagy befektetési bankjai sem repesnek az örömtől az Oroszországgal szemben meghozott szankciók hallatán, de ezen bevételi csatornájuk eldugulása azért a méretüknél fogva túlzottan nem viselik meg őket. A Citibank, a JPMorgan Chase & Co. és a Morgan Stanley olyan orosz bankok tanácsadói voltak befektetési és vállalatfelvásárlási ügyekben, mint a Kreml irányítása alatt álló VTB Bank, amely a nyugati banki szankciók egyik fő célpontja és elszenvedője. 

Fotó: MAKSIM BLINOV

Mindamellett Oroszország nem épp az M&A-tevékenység fellegvára volt eddig sem, a Krím annektálását megelőzően, 2013-ban a globális piac közel egy százalékát adták a befektetési banki tanácsadási díjbevételeket tekintve, míg tavaly már csak 0,27 százalékos volt a részesedésük. Azért ez nem lebecsülendő összegeket jelent. Oroszország második számú bankjának, a VTB Capitalnek a befektetési banki ága például 142,9 millió dollárt kasszírozott csak tavaly a közreműködéséért – derül ki a Refinitiv adataiból. 

Eddig a Citibank közvetlen oroszországi kitettségét számszerűsítették, ez 5,4 milliárd dollár, az óriásbank eszközei 0,3 százalékának felel meg, azaz kezelhető kockázati alapon is. A bankház „monitorozza” a helyzetet, egyik amerikai pénzintézetnek sem érdeke a hirtelen kivonulás, a nehezen megszerzett pozíciók feladása.