Párizst is lerohanják a kamionosok

Már csütörtökön útra keltek Dél-Franciaországból, és a várakozások szerint még pénteken elérhetik Párizs határát. A kanadai "szabadságkonvojt" másoló autós tüntetés a francia kormány járványügyi intézkedései ellen szerveződött; mostanáig több százan csatlakozott hozzájuk – írta a Reuters. A tiltakozók ellenzik, hogy a francia kormány az oltási igazolvánnyal nem rendelkezők számára elérhetetlenné tette a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Azt követelik, hogy a francia kormány tegye semmissé azt a rendeletet, amelynek értelmében az éttermekbe, kávézókba, szórakoztató- illetve szabadidőközpontokba csak azok mehetnek be, akik igazolni tudják, hogy megkapták a koronavírus elleni védőoltást.   

Személy- és teherautók konvoja indult el csütörtökön Toulouse-ból és Nizzából, Bayonne-ból és Perpignanból is. A Convoy France elnevezésű mozgalom blokádokat és konvojos tiltakozásokat tervez a hétvégére, majd hétfőn Brüsszelbe indulna tovább európai megmozdulásra.

A kamionokat nem engedik be Párizsba

Több ezer rendőrt vezényeltek Párizs határába péntek reggel; ellenőrzőpontokat állítottak fel a fővárosba vezető utakon, hogy megakadályozzák a teherautók bejutását a belvárosba – idézte a párizsi rendőrkapitányt a France 24. A kamionosoknak már korábban megtiltották, hogy február 11. és 14. között behajtsanak Párizsba, és ez időre egyetlen tömegrendezvényt sem engedélyeztek, a közrend megzavarásának kockázatára hivatkozva. Ennek ellenére több vidéki nagyvárosban is szerveztek konvojokat.

A rendőrök egyebek mellett helyszíni bírságokkal és a gyülekezési korlátozást megszegők előállításával próbálják elejét venni, hogy a kamionosok blokád alá vonják a főváros fontos közlekedési csomópontjait. A rendőrök arra is felkészültek, hogy a párizsi utcákat esetleg eltorlaszoló teherautókat azonnal elvontassák.

A párizsi rendőrkapitány figyelmeztette a tiltakozókat: a közlekedés akadályozása két év szabadságvesztéssel és 4500 eurós pénzbüntetéssel sújtható, a forgalmat akadályozó gépkocsikat a rendőrség lefoglalhatja, a járművezetők jogosítványát pedig akár három évre is felfüggesztheti. Betiltott tüntetés szervezőjét hat év szabadságvesztéssel és 7500 eurós pénzbüntetéssel sújthatják, a résztvevőkre pedig 135 eurós bírságot szabhatnak ki. 

Kormányellenes tüntetéssé válhat a megmozdulás

A tüntetők, hasonlóan a korábbi, sárga mellényes demonstrációkhoz, most is főképp a közösségi médiában szervezkednek. Az erre a célra létrehozott Facebook-csoportok között van olyan is, amelyhez mindössze néhány nap alatt 340 000-en csatlakoztak a New York Times beszámolója szerint. Sokan közülük személyautóval, illetve motorral indultak el a főváros felé. Ebből is látszik, hogy az ottawai tüntetésekkel ellentétben a franciaországi demonstráció szervezőinek nem csak az árufuvarozókat sikerült tiltakozásra bírniuk. Megfigyelők szerint a hétvégi tüntetés egy újabb kormányellenes tiltakozás-sorozat első felvonása lehet, mindössze két hónappal a francia elnökválasztás előtt. 

A sárga mellényesek megmozdulásai még 2018 év végén, az üzemanyagok jövedéki adójának emelése miatt indult, de egy pillanat alatt változott  "a gazdagok elnökének" tartott Emmanuel Macron és kormánya elleni általános demonstráció-sorozattá. A tüntetések csaknem fél éven át minden hétvégén csatatérré változtatták a francia városok utcáit, és komolyan megtépázták Marcon elnök népszerűségét.

A hírek szerint most nem egy, a hivatalban lévő elnök ellen induló jelölt próbál a franciaországi tüntetések élére állni. Marine Le Pen például nyílt támogatásáról biztosította a tüntetőket, a szabadságkonvojt pedig egyenesen a sárga mellényes demonstrációk folytatásának nevezte.

Van több százezer ember, akinek elege van a vírusból, miközben Franciaországban is, mint mindenhol a világban, a radikális politikai mozgalmak megpróbálják a maguk hasznára fordítani ezt az elégedetlenséget

– reagált a közhangulatra Gabriel Attal, francia kormányszóvivő még a hét közepén, hozzátéve, hogy a kormány tisztában van azzal, hogy az emberek elfáradtak a vírussal szembeni intézkedések miatt.

A franciák február végén dobják le a maszkot

A kormányszóvivő egyúttal közölte, hogy akár már március végén, április elején feloldhatják az oltottsági igazolás bemutatására szóló kötelezettség Franciaországban, ha a járványhelyzet tovább javul. A hatályos törvény szerint az ötven főnél nagyobb befogadóképességű intézményekbe, szolgáltatóhelyekre illetve rendezvényekre július végéig csak azok mehetnek be, akik igazolni tudják a védettségüket a koronavírussal szemben.

A korlátozó intézkedések fokozatos feloldása már a múlt héten megkezdődött, február 2. óta nem kötelező a kültéri maszkviselés, a kulturális és sportrendezvényeken megszűnt a létszám-korlátozás, s az otthoni munkavégzés sem kötelező többé, csak ajánlott. Február 28-tól pedig beltéren sem lesz kötelező a maszkviselés ott, ahová csak oltottsági igazolással lehet bemenni. Így például az diákok és a tanárok is levehetik a maszkot, ráadásul márciustól a beltéri testnevelés órák is újraindulhatnak.  

Az éjszakai szórakozóhelyek és diszkók – amelyek december 10-én zártak be – február 16-án nyithatnak újra. Ugyanettől a naptól kezdve ismét lehet táncolni a koncerteken, állva fogyasztani a vendéglátóhelyeken, s engedélyezett lesz az étel- és italfogyasztás a közlekedési járműveken, stadionokban, színházakban, mozikban.