Az árfolyamok az európai piacokon híven tükrözték ma Ukrajna hánykolódását a remény és a kétségek közt, és ezt még a magyar forint mozgása is követte.
A nap reményekkel és árfolyam-emelkedésekkel indult – erősödött a rubel, a közép-európai devizák, emelkedtek az európai részvények és csökkent az olaj ára –, miután hétfőre virradóra a Fehér Ház megerősítette, hogy Joe Biden amerikai elnök kész személyesen egyeztetni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az orosz-ukrán válság megoldásáról.
Nem tartott sokáig, hogy ezek az árfolyammozgások egytől-egyig az ellenkezőjükre forduljanak. Délutánra az orosz RTS részvényindex például 13 százalékkal soványodott, miközben a rubel 2,5 százalékot veszített a dollárral szemben. Európa-szerte és a régiónkban is estek a részvényárak és a devizák, egyedül a forint tartotta magát, bár a Budapesti Értéktőzsde nem maradt ki az eladásokból, ahogy Prága és Varsó sem.
Mindeközben Ukrajna szempontjából nem túl sok biztató hír jelent meg azon kívül, hogy az ismét támogatásáról biztosította. Az EU külügyminiszterei brüsszeli találkozójukon jóváhagyták azt a hetek óta előkészített, kölcsön formájában érkező 1,2 milliárd eurós segélyt Kijevnek, amelyet 12 hónapon belül utalnak, az első felét gyorsan – jelentette a Politico. A segítség csepp lehet a tengerben: Rosztiszlav Surma, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője azt nyilatkozta egy interjúban, hogy az orosz támadás veszélyének propagálása havonta 2-3 milliárd dollár kárt okoz az országnak.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az ülésen párbeszédre szólította fel az érintetteket. A tét Közép-Európa számára is nagy. Ha Ukrajna és Oroszország közt háború lesz, az egy százalékponttal csökkentheti a lengyel GDP-t – idézte a Reuters Pawel Boryst, a PFR állami alap elnökét. Korábban a Yahoo Finance azt jelentette, hogy Joe Biden elnök újabb „gazdasági fegyver” bevezetését lengette be a Fehér Házban, amellyel az amerikaiak szerint hatalmas károkat okozhatnának Oroszországnak, amennyiben az megtámadja Ukrajnát. Megtilthatnák bármilyen termék exportját Oroszországba, például a technológiai fejlődéshez elengedhetetlen félvezetőkét.
Mindeközben azonban a két oroszbarát szakadár kelet-ukrajnai köztársaságban és környékén tovább dörögnek a fegyverek, táplálva a kétségeket, hogy tárgyalások útján rendeződik a konfliktus. A két köztársaságból több, mint hatvanezer embert evakuáltak a szomszédos Oroszország rosztovi régiójába, ahol lassan már nem tudják hová tenni a menekülteket.
Fokozta a kételyeket, hogy a TASZSZ orosz hírügynökség azt jelentette: ukrán páncélosok átlépték az orosz határt, és a véderők öt katonát megöltek. Kijev ezt határozottan cáfolta, mint ahogy azokat az orosz jelentéseket is, hogy az ukrán hadsereg lőtte volna a szakadárok, vagy Oroszország területeit.
Moszkva nem adott határozott választ Washington javaslatára a két ország közti csúcstalálkozóról, ráadásul Dmitrij Medvegyev korábbi orosz elnök, Putyin szövetségese mai nyilatkozata arra utalt, hogy politikai értelemben súlyosbodhat a krízis. Oroszország kénytelen lesz elismerni a kelet-ukrajnai szakadár államokat, ha a helyzet nem javul - mondta az orosz biztonsági tanács alelnöki pozícióját betöltő Medvegyev, aki szerint az oroszok többsége támogatná az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok függetlenségét, hiszen a területeken 800 ezer orosz civil él.
