Az Európát hónapok óta sújtó az Ukrajna elleni orosz agresszióval újabb fázisába lépett, miután a piacok sem tudják, hogy mennyire számolhatnak a jövőben az – egyelőre a szankcióktól megkímélt – orosz energiahordozókra. azonban erre is tudni véli a megoldást. A dél-afrikai származású milliárdos a Twitteren előbb szombaton arról írt, hogy bár nem örül ennek, de növelni kellene az olaj- és gáztermelést, ugyanis az orosz nyersanyagokon alapuló energiát nem lehet azonnal fenntartható megoldásokkal pótolni. A Tesla-vezér vasárnap aztán újabb bejegyzést tett közzé, mely szerint az európai, leállított atomerőművek újraindítása és a meglévők termelésének növelése jelenthet megoldást – írja a Business Insider. A többek között fizikusvégzettségű, magát elsősorban mérnöknek tartó üzletember nem részletezte, hogyan lehetséges a meglévő atomerőművek kibocsátását növelni.
A már leállított nukleáris létesítmények újraindítása azonban laikusként is kivitelezhetőbbnek tűnik, hiszen a Bloomberg összeállítása szerint 102 már nem működő atomerőmű található Európában és Nagy-Britanniában. Az üzletember szerint az atomerőművek újraindítása a nemzetközi biztonság szempontjából is kulcsfontosságú, és a globális felmelegedés kapcsán is sokkal kedvezőbb, mint a szénhidrogének használata.
Az európai energiaellátás biztonságát főként az orosz gázszállítások esetleges leállítása fenyegeti, hiszen a kontinens fogyasztásának mintegy harmada érkezik Oroszországból.
Az esetlegesen az orosz energiaszektort is érintő szankciók lehetőségére hétfőn az egyébként is rekordmagas európai gázárak a mértékadó holland TTF gáztőzsdén további több mint 30 százalékot drágultak, így hétfő délelőtt megawattóránként már több mint 260 eurót kellett fizetni. Az olaj árának hónapok óta tartó emelkedése is felgyorsult hétfőn , az északi-tengeri brent hordónkénti ára közel 130 dollárig kúszott fel, több mint 8 százalékos drágulást követően. Noha az Ukrajna elleni agresszióval kapcsolatos büntetőintézkedések alól az orosz olajtermelés és mentes, az orosz kivitel a harmadával csökkent azok bevezetése óta.
A vevők annyira félnek az orosz termékektől, hogy az orosz olajra a világpiacinál lényegesen alacsonyabb áron is nehéz vásárlót találni.
A nukleáris energia megosztó kérdés a kontinensen, hiszen míg Németország 2011-ben, a fukusimai balesetet követően azok leállításáról döntött – a tervek szerint az idei év végén az utolsó 3 még üzemelő erőmű is leállhat, bár erre egyre kisebbnek tűnik az esély –, addig Franciaország és más európai országok szeretnének újabb erőműveket létesíteni. Ezek megépítése azonban jelentős időt vesz igénybe. Az Európai Bizottság belső piacokért felelős biztosa, a francia Thierry Breton szerint a következő 30 évben mintegy 500 milliárd eurónyi beruházás szükséges, hogy az atomipar lépést tudjon tartani a növekvő kereslettel.
Németország a leállított atomerőművek miatt keletkezett űrt a megújuló energiaforrások használatával igyekezett betömni, ám az átmenet idejére a földgázt szánta a megoldásnak. Noha az országban a megújuló források által termelt áram aránya megtriplázódott a fukusimai baleset előtti évhez képest, így az összes termelés 42 százaléka érkezett ebből a forrásból, az évtized végére megfogalmazott klímacélok megvalósításához évente 3 gigawatt kapacitás telepítése szükséges. Ez soknak tűnhet, de Németország több évben is telepített külön-külön is ennél több kapacitást nap- és szélenergiából is.
