Súlyos előrejelzések sorakoznak a Commerzbank mai jegyzetében, amely „A gázcsapok logikája” címet viseli. Ulrich Leuchtmann, a bank deviza- és árupiaci vezető elemzője szerint az Oroszországra kivetett szankciók nyomán Európát fenyegeti, az Európai Központi Bank pedig ebben az esetben az és a valamilyen kombinációja közül választhat. És mindegy mit, a kétéves mélypontok körül táncoló euró akár tovább is gyengülhet, és kockázatok lesnek a kelet-európai devizákra is – állítja az elemző.
Az ukrajnai háború alapvető változást jelent az európai gazdaság kilátásaiban, már nem az a kérdés, mennyit csökken az uniós országok kivitele, mert Európa most már az energiaválság veszélyével néz szembe. Ennek a rizikóit fejtegeti egyébként a brüsszeli Bruegel kutatóintézet elemzése is, amely szerint ha teljesen elapadna az orosz gázellátás, Európa még abban az esetben sem tudja elegendő mértékben feltölteni a gáztárolóit a következő télre, ha rekordmennyiségű gáz érkezne más forrásokból. Minimum 10-15 százalékkal, azaz 400 terawattórával lenne szükséges csökkenteni a gázkeresletet ebben az esetben, amit a kutatóintézet lehetségesnek tart, de csak kemény, egységesen meghozott döntésekkel, „elfogadva, hogy sok esetben nem lesz elég idő tökéletes megoldásokra”.
Leuchtmann óvott attól az „általános blablától”, hogy Putyin nem engedheti meg magának, hogy elzárja a gázcsapokat. Nemcsak politikai, hanem gazdasági érvek is szólhatnak amellett, hogy ezt megtegye. Mivel a szankciókkal Oroszországot bankjai külföldi javai mellett elvágják az importtól is, kevesebb értelme lesz számára az importot meghaladó exportmennyiséget fenntartani. Emellett, ha az oroszok vesztenek a vámon – a kisebb gázimporton –, nyernek a réven: az olajárak ebből következő megemelkedésén. Vagyis Oroszországnak nem kell gazdasági fájdalmaktól tartania abban az esetben, ha az ellene hozott büntetőintézkedések ellenszankciójaként a gázcsapok elzárást választaná – írta Leuchtmann.
Ha ez megtörténne, az EKB-nak azt kell eldöntenie, milyen mértékben hagyja az inflációt, és milyen mértékben kész a gazdaságot megszorító szigorításra. A török példát – hogy lazán hagyják a monetáris politikát, és hagyják elszaladni az inflációt – az általános piaci vélemény szerint nem követné az EKB, vagyis Leuchtmann szerint az volna a kérdés, az eurózóna jegybankja az infláció és recesszió milyen kombinációját választja. „Mindkettő eurónegatív lenne” – tette hozzá. „Szemben az olyan helyzetekkel, mikor a recesszió globális jelenség. Ebben az esetben ez más lenne. Ugyanis Európa függ az orosz gáztól, a világ többi része nem” – írta.
Az euró a napokban elérte az 1,12-os mélypontot a dollár ellenében, amit a Commerzbank jósolt. Leucthmann kockázatot lát a további gyengülésre. „Ne értelmezzük úgy a korábbi jóslataimat, hogy innentől most már csak fölfelé van (az euró számára). A világ megváltozott, az euró-dollár árfolyam számára is.”
Az euró/dollár mozgása a feltörekvő piaci devizák árfolyamát is befolyásolni szokta: a dollár vásárlása (erősödése) gyengíteni szokta őket, az eladása pedig erősíteni. A közép-európai devizák csakugyan követték is az euró gyengülését a napokban a dollár ellenében, a legnagyobb mértékben a könnyen mozdítható, likvid złoty és a forint, amely hétfőn és ma is rekordmélypontokat ütött. A złoty még nagyobb mértékben gyengült, mint a forint, a kora délutáni órákra 1,7 százalékot veszítve az euró ellenében, 4,77 környékére.
