Nemcsak Magyarország választott elnököt a héten. A hazai államfő-választás előtt egy nappal, március 9-én Dél-Koreában tartottak elnökválasztást. Az 51 milliós ázsiai ország elnöki köztársaság, azaz az szavazók által közvetlenül, öt évre megválasztott elnök az ország legfontosabb vezetője, államfő, kormányfő, és a hadsereg parancsnoka is egy személyben.
A választásra jogosult több mint 44 millió dél-koreai állampolgár 77,1 százaléka járult az urnákhoz, hogy a három elnökjelölt közül döntsön. A szavazás végül kétszereplősnek bizonyult, a végső győztes konzervatív Yoon Suk-yeol mindössze 0,73 százalékkal utasította maga mögé a kormánypárt színeiben induló liberális Lee Jae-myungot. A harmadik helyezett Sim Sang-jung mindössze a szavazatok 2,5 százalékát tudta begyűjteni.
Az új elnök nehéz politikai helyzetben veszi át az ország irányítását, feladatai bőven lesznek az elkövetkező években – foglalta össze terjedelmes cikkben a CNN.
Yoon újoncnak számít a politikában, az elmúlt 27 évét ügyészként töltötte. Május 10-én veszi át az elnöki hivatalt a jelenlegi elnöktől, a liberális Moon Jae-intől.
A Kék Ház irányítása korábban sem számított egyszerű feladatnak, azonban 2022-ben ez hatványozottan igaz. Az Észak-Korea felől érkező fenyegetések egyre sűrűbbek. A nemzetközi kapcsolatokat nem könnyíti meg az sem, hogy Dél-Korea két legfontosabb partnere, az Amerikai Egyesült Államok és Kína között egyre élesebb a feszültség. Ráadásul a belpolitikában is várnak kihívások az új elnökre, elég csak az országban továbbra is jelen lévő koronavírus-járványra gondolni.
Csatározások az északi szomszéddal
Yoon már a kampány során is határozott véleményt fogalmazott meg Észak-Koreával kapcsolatban. Álláspontja eltér elődje, Moon Jae-in megközelítésétől, amely következetesen a párbeszédet és a megbékélést támogatja.
A két Korea közötti kapcsolatok kulcsfontosságú témát szolgáltattak a választási kampányban is, miután a feszültség az észak-koreai rakétakísérletek fokozódó gyakorisága okán újra kiéleződött. A Kim Dzsong Un vezette szomszéd 2022-ben már kilenc rakétakísérletet hajtott végre, melyek közül kiemelkedik az új típusú, nagy sebességgel manőverezni képes hiperszonikus rakéta kipróbálása is.
A két Korea közötti tárgyalások akkor rekedtek meg, amikor a 2019-re tervezett amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó meghiúsult.
Nem valószínű az előrelépés a denuklearizációs tárgyalásokon, hacsak a következő kormány nem áll elő egy kifinomult javaslattal, amely az Amerikai Egyesült Államok és Észak-Korea számára egyaránt elfogadható
– nyilatkozta még a választások előtt Cseong Szong Csang, a Sejong Intézet Észak-Koreai Tanulmányok Központjának igazgatója.
Yoon a kampány során legfőbb riválisát, valamint elődjét egyaránt bírálta, gyengének nevezve a Demokrata Párti vezetők által szorgalmazott kölcsönös, bizalmon alapuló elkötelezettséget. Yoon kijelentette, hogy nem enyhíti az északiak ellen bevezetett szankciókat, ráadásul aktív erőfeszítéseket fog tenni az agresszív szomszéd teljes és ellenőrizhető denuklearizációja érdekében.
Az új elnök hozzátette, hogy ő is a békére törekszik, de olyan békére, amely az erős nemzetvédelmi állásponton, nem pedig a behódoláson alapul.
Szakértők szerint a keményebb hangvétel a két ország közötti kapcsolatok romlását eredményezheti. Többen attól tartanak, hogy a katonai feszültségek visszatérhetnek a 2017-ben látott válságszintre. Akkor Észak-Korea fegyvertesztjei olyan mértéket öltöttek, hogy amerikai és dél-koreai közös katonai erődemonstrációkra, valamint Donald Trump elnök határozott nyilatkozataira volt szükség az indulatok megfékezéséhez.
A partnerekkel sem egyszerű a viszony
Yoon győzelme minden bizonnyal megváltoztatja Dél-Korea viszonyát a két, egymással konfliktusban lévő globális szereplővel, az Amerikai Egyesült Államokkal és Kínával is.
Dél-Korea évek óta kötéltáncot jár, hiszen Washingtonnal szoros biztonsági szövetséget alkot, Pekinggel pedig egyre erősebb gazdasági kapcsolatokat alakított ki. Ahogy a két fél konfliktusa mélyül, úgy egyre nehezebb lesz fenntartani ezt a valamennyire semleges szerepet.
Miközben elődje, és Lee is azt sugallta, hogy megpróbál egyensúlyt teremteni mindkét partnerség között, addig Yoon egyértelművé tette, hogy melyik kapcsolat a fontosabb számára.
Dél-Korea és az Egyesült Államok szövetségét vérrel kovácsolták össze, hiszen együtt harcoltunk a szabadság védelmében, és a kommunizmus zsarnokságával szemben
– mondta Yoon januárban, hozzátéve, hogy újra fel kell építeni ezt a szövetséget.
Ráadásul Yoon nem vetette el annak a lehetőségét sem, hogy az ország második ballisztikus rakétaelhárító rendszerét is kiépítsék, ami minden bizonnyal Peking rosszállását váltaná ki.
Moon elnök és Joe Biden 2021-es csúcstalálkozója alkalmával a két fél megerősítette katonai szövetségét, és kifejezte abbéli szándékát, hogy a partnerség a technológia, a gazdaság, a környezetvédelem és a közegészségügy területén is erősödjön.
Yoon álláspontja tükrözi a dél-koreai közhangulatot, amely egyre keményvonalasabbá válik. Az országban a Kína-ellenesség felerősödött az elmúlt években, és ennek hatására kezdtek el többen szimpatizálni az USA-val.
Természetesen Washington partner ebben a közeledésben.
Joe Biden és Yoon csütörtökön telefonon egyeztetett egymással, az amerikai elnök meghívta Yoon-t a Fehér Házba is, a találkozóra minden bizonnyal a hivatalba lépést követően kerül sor.
A hazai pálya sem sokkal könnyebb
Yoonnak azonban nem elég csak a nemzetközi színtérre figyelnie, hiszen otthon is számos kihívás tornyosul előtte. A koronavírus-járvány továbbra sem tűnt el az országból, ráadásul a polarizált politikával is szembe kell néznie (aminek ékes bizonyítéka az is, hogy a két nagy tábor között minimális különbség döntött az elnökválasztáson is), és a korrupciós rangsorokban is lejjebb kellene tornázni országát. A kampány során fontos téma volt a nemek közötti egyenlőség kérdésköre is, hiszen ez komoly társadalmi feszültségeket okoz a Koreai-félsziget déli felén.
A rendkívül versenycentrikus munkaerőpiaccal és az egekbe szökő lakásárakkal szembesülve az úgynevezett antifeministák azt állítják, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségek kezelésére tett erőfeszítések túlságosan átbillentek a nők javára. A másik fél ugyanakkor az országszerte egyre jobban elterjedt szexuális erőszakra, a nemi elvárásokra, valamint a nők alacsony képviseletére hivatkozik. Sokak szerint a nőkkel szembeni diszkrimináció továbbra is elterjedt.
A kampány során Lee a nők jogai mellett foglalt állást, míg Yoon inkább a feminizmus ellenzői számára kedvezőbb intézkedéseket lengetett be. Egyik sokat hivatkozott kampányígérete az volt, hogy megszünteti a Nemek Közötti Egyenlőség és Családügyi Minisztériumot. Azt is megígérte, hogy megemeli a szexuális bűncselekmények hamis bejelentése (azaz bizonyítható rágalmazás) miatt kiszabható büntetési tételeket.
Az antifeministák az elmúlt időszakban erős szavazótömbbé kovácsolódtak Dél-Koreában. Még tavaly áprilisban a Demokrata Párt elvesztette a polgármester-választást Szöulban, és az ország második legnagyobb városban, Busanban is.
A felmérések szerint a 20-as éveikben járó fiatal férfiak döntő többsége Yoon pártjára, a Népi Erő Pártjára voksolt már akkor is.
Dél-koreai szakértők szerint a nemek közötti szakadék a fiatal generáció esetében a legszélesebb, ahogy egyre idősebb korosztályokról van szó, úgy a törésvonal egyre halványabb.
