Nem rémítette meg a török jegybankot a 60 százalék fölé ugró infláció

A török jegybank (TCMB) áprilisi ülésén a várakozásoknak megfelelően változatlanul 14 százalékon hagyta az irányadó kamatlábat.

Az elmúlt 24 órában a feltörekvő piacokon kamatemelések sorozata zajlott: Argentína, a Bank of Korea és Szingapúr mind emelt kamatot a növekvő infláció megfékezése érdekében, amelyet a folyamatban lévő orosz–ukrán háború súlyosbított.

Törökország és Kína eltér ettől a tendenciától, mindkét ország központi bankja fenntartotta a növekedést ösztönző intézkedéseket.

A török jegybank unortodox módon tavaly szeptember óta 500 bázisponttal, 14 százalékra csökkentette a kamatokat, ezzel újabb valutaválságot okozott és felgyorsította az inflációt. A líra árfolyama rekordalacsony szintre zuhant a jelentősebb devizákkal szemben, amelynek során tavaly elvesztette értékének 44 százalékát, és ezzel a legrosszabbul teljesítő feltörekvő piaci deviza volt. A gyenge líra ugyanakkor felhajtja az árakat, mivel drágítja az importot: a márciusi infláció éves összevetésben 61,14 százalékra emelkedett, míg a jegybank középtávú célja 5 százalék.

A jegybank már a februári kamatdöntése során arra számított, hogy a bázis változása miatt a dezinflációs folyamat megindul, így az akkori 50 százalékról enyhülni fog az árnyomás. Az ukrajnai háború azonban keresztülhúzta ezt a számítást, miután az energiaárakat tovább emelte. Mivel Törökország különösen nagy mennyiségben importál gabonát és napraforgóolajat a háborúban álló országokból, ezért az élelmiszerárak további emelkedésére is számítani lehet, amit főként a kevésbé tehetősek szenvednek majd meg. Az ország, ha kamatemeléssel nem is, más eszközökkel, köztük áfacsökkentéssel próbálja visszafogni a drágulást: áprilisban például a higiéniai cikkek áfáját mérsékelték. 

Ankara elítéli az orosz inváziót, de nem vesz részt az Oroszország elleni szankciókban.

Az utóbbi negyedévben a török fizetőeszköz árfolyama oldalazott a dollárral szemben, de mivel a török reálkamat mélyen negatív maradt, ezért a piaci elemzők tartanak tőle, hogy a dollár–líra következő nagy mozgása ismét küszöbön áll.

Piacnyitás után a kamatdöntésig a líra árfolyama nagyjából 0,2 százalékot gyengült a dollárral szemben, közvetlenül a döntés előtt 14,6182 lírát kellett fizetni egy dollárért. A 13:00 órai (CET) kamatdöntést követően a török fizetőeszköz árfolyama tovább gyengült a zöldhasúval szemben, 13:15-kor 14,62 lírát adtak egy dollárért.