A török jegybank februári ülésén a várakozásoknak megfelelően változatlanul 14 százalékon hagyta az irányadó kamatlábat, arra hivatkozva, hogy a fenntartható ár- és pénzügyi stabilitás érdekében hozott intézkedések, valamint a bázis változása miatt a dezinflációs folyamat megindulását várja. Tavaly szeptember óta a bank 500 bázisponttal csökkentette a kamatokat, rekordalacsony szintre küldve a líra árfolyamát, amely
tavaly elvesztette értékének közel 50 százalékát, emellett jelentős nyomást helyezett a fogyasztói árakra: a januári éves összevetésben megközelítette az 50 százalékot. A jegybank középtávú célja 5 százalék.
A jegybanki döntéshozók már a januári kamatdöntés után is arra számítottak, hogy a bázis változása miatt az infláció értéke csökkenni fog az idei első hónapokban, ez azonban – mint látható – januárban még nem történt meg.
Az infláció várhatóan áprilisban vagy májusban tetőzik 55 százalék körüli szinten,
azonban ez az energiaárak és a kínálati zavarok enyhülését követően is fennmaradhat, mivel a bérek elkezdtek alkalmazkodni az árakhoz.
Recep Tayyip Erdoğan korábban azért gyakorolt nyomást a jegybankra a kamatcsökkentés érdekében, hogy az olcsó hitelek és a pénzbőség további gazdasági növekedést generáljon. Törökország azon kivételek közé tartozik, amelyek nélkül vészelték át a járvány 2020-as időszakát 1,8 százalékkal növekedve, és 2021-ben is legalább 9,5 százalékot bővült a gazdaság. Az elemzők többsége azonban a kamatcsökkentéseket már a gazdasági növekedésre nézve is kontraproduktívnak tartja az összeomló török deviza és az egekbe szökő infláció miatt.
