Az ukrajnai háború első két hónapjában az tagállamai 44 milliárd euróért importáltak orosz fosszilis energiaforrásokat – több mint kétszer akkora értékben, mint az előző év azonos időszakában. A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) nevű kutatócsoport legfrissebb jelentése szerint ez azt jelenti, hogy a 27-ek kötötték le a 63 milliárd euróra becsült teljes orosz szénhidrogénexport 71 százalékát.
Az EU-n belül pedig Németország volt az orosz energia legnagyobb vásárlója mintegy 9,1 milliárd euróval,
utána Olaszország következett 6,9, majd Kína 6,7 milliárddal. Az orosz volumene csökkent ugyan az invázió kezdete óta, de a bevételi oldalon az árak emelkedése enyhítette ennek negatív hatását.
Németország odáig már eljutott, hogy nem fogja blokkolni az EU orosz olajimportjának betiltását, bár Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter figyelmeztetett, hogy ez a lépés kontraproduktív lehet. Egyrészt lehetőséget teremt Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, hogy olajszállításait felkínálva a maga oldalára állítson egyes országokat, másrészt eladhatja az „uniós olajat” más piacokon, akár drágábban.
Az olajstop ráadásul súlyos hatással lenne a német gazdaságra, további zavarokat és hiányokat okozna az ellátási láncokban, és „roppant mértékű áremelkedésekhez” vezetne – mondta Habeck a ZDF televíziónak,
hangsúlyozva, hogy ez már nem jelent nemzeti katasztrófát, hiszen az Oroszországból származó német olajimport arányát az invázió előtti 35 százalékról le tudták csökkenteni 12-re.
Más a helyzet a gázzal, amely nélkül Németország recesszióba süllyedhet Európával együtt. Utóbbit a német gazdaság az év első három hónapjában még elkerülte, az előzetes adatok szerint a 0,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest és 3,7 százalékkal éves bázison. Mindkettő minimálisan meghaladja az elemzői várakozásokat (0,1, illetve 3,6 százalék). A teljes évre vonatkozó növekedési kilátásokat a kormány a múlt héten 2,2 százalékosra vágta vissza a januárban jelzett 3,6-ről, de az orosz energiaembargót ennél az előrejelzésnél még nem vették számításba. A berlini gazdasági tárca egyik névtelenséget kérő illetékese szerint
a gázhelyzet eszkalálódása a különböző forgatókönyvektől függően 0,5–5,6 százalékponttal csökkentené a növekedést – írja a Reuters.
A szállítások hirtelen leállása a Bundesbank számítása szerint majdnem két százalékot vágna le az idei növekedésből, az öt vezető gazdasági kutatóintézet szerint pedig félmillió munkahely elvesztésével fenyeget. A gázhelyzet pedig eszkalálódik, miután a Gazprom leállította a szállítást Lengyelországnak és Bulgáriának, a Gazprombank pedig nem fogadott el több átutalást az orosz energetikai cég német állami felügyelet alá vett egyik leányvállalatától.
Németország tavaly a gázimportjának 55, idén az első negyedévben 40 százalékát Oroszországból szerezte be, és a gazdasági szereplők, így az autóipar is megkezdte a felkészülést a legrosszabbra. A pandémia miatti lezárások, az ellátási lánc állandósult zavarai, az alapanyaghiány, a nyersanyagok és az energiahordozók árának folyamatos növekedése a GDP ötödét feldolgozóipar egésze számára problémát okoz, de különösen a kis- és közepes vállalatoknak jelent szinte megoldhatatlan kihívást. Márpedig ez a 2,6 millió cég termeli meg a GDP több mint felét, és foglalkoztatja a munkaerő majdnem kétharmadát. Az orosz gázszállítások hirtelen leállása katasztrofális lenne a gazdaság minden területe számára. A CNN által megszólaltatott berlini fagylaltkészítő például az energiaárak emelkedése miatt ma 30-40 százalékkal fizet többet a tejért, mint tavaly. Gáz nélkül leállna a cukoripar, nyerscukrot pedig az uniós szabályozás miatt a tagállamok nem vásárolhatnak a világpiacon.
