Súlyos, egymást átfedő válságok: a koronavírus, az és az ukrajnai háború a világgazdaság jelentős lassulásához és a szegénység növekedéséhez vezethetnek, melyet tetéz az energia-, műtrágya- és élelmiszerárak hirtelen megugrása is. Pierre-Olivier Gourinchas, az IMF vezető közgazdásza szerint a háború azt a kockázatot is növelte, hogy a globális gazdaság geopolitikai tömbökre töredezik szét, és ezek eltérő technológiai szabványokat, fizetési rendszereket és tartalékvalutákat használnak majd. Egy ilyen „tektonikus elmozdulás” hosszú távon is csökkentené a hatékonyságot, növelné a volatilitást, és komoly kihívás elé állítaná az eddigi szabályokon alapuló keretrendszert, amely az elmúlt 75 évben a globális gazdasági és nemzetközi kapcsolatokat irányította.
A Nemzetközi Valutaalap a kedden kiadott tavaszi gazdasági előrejelzésében idén immár másodszor, jelen esetben
közel egy teljes százalékponttal, 4,4-ről 3,6 százalékra csökkentette idei, és 3,8-ról szintén 3,6 százalékra a jövő évi globális növekedésre vonatkozó előrejelzését,
Oroszország ukrajnai háborújára – amely tragikus humanitárius válságot okoz Kelet-Európában –, valamint azokra a szankciókra hivatkozva, amelyek célja a nyomásgyakorlás Oroszországra. Emellett a szervezet arra figyelmeztetett, hogy a háború súlyosbította az inflációt, amely a járványhoz kapcsolódó kínálati problémák miatt számos országban már korábban is nagyon magas volt, és amit még tovább emelhetnek a legutóbbi kínai korlátozások.
Az IMF ugyanakkor kiemelte, hogy az előrejelzését szokatlanul nagy bizonytalanság jellemzi: az orosz energiahordozókkal szembeni további szankciók, a háború kiszélesedése, emellett Kínában a világjárvány újbóli fellángolása, mind tovább fékezheti a növekedést és növelheti az inflációt, miközben az emelkedő árak zavargásokat válthatnak ki. Mindezek hatására a nemzetközi szervezet szerint a középtávú globális növekedés is 3,3 százalék körülire lassul, szemben a 2004 és 2013 közötti időszak 4,1 százalékos átlagával, és a 2021-ben tapasztalt 6,1 százalékos növekedéssel, és kizárólag az energia- és élelmiszerárak emelkedéséből profitáló országok növekedése gyorsul majd.
Mind Oroszország, mind Ukrajna gazdasága várhatóan jelentősen zsugorodik, az előbbi 8,5, az utóbbi 35 százalékkal, míg az orosz energiától nagymértékben függő 2022-es növekedési előrejelzését 1,1 százalékponttal, 2,8 százalékra csökkentették. Az Oroszország által termelt kőolaj és földgáz, valamint az Oroszország és Ukrajna által termelt búza és kukorica kínálatának csökkenése erősen felhajtotta az árakat, ami elsősorban az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat sújtja, különösen a szubszaharai Afrikában.
A magas nyersanyagárak miatt az infláció hosszabb ideig magasabb marad, és a szervezet figyelmeztetett, hogy a helyzet tovább romolhat, ha a kereslet-kínálat egyensúlytalansága elmélyül.
A valutaalap 2022-re 5,7 százalékos inflációt prognosztizált a fejlett és 8,7 százalékot a fejlődő gazdaságokban, ami 1,8 és 2,8 százalékpontos ugrás a januári előrejelzéshez képest, ez pedig sok ország számára jelentős veszély.
Az IMF szerint egyre nagyobb a kockázata annak, hogy az inflációs várakozások rögzülnek, ami a jegybankoknál agresszívebb monetáris politikai választ válthat ki, ez pedig a feltörekvő országok gazdaságát erősebben fékezheti.
A Nemzetközi Valutaalap azzal számol, hogy a magyar az idén 3,7 százalékkal, jövőre pedig 3,6 százalékkal nő, szemben az októberi jelentésében idénre várt 5,1 százalékos növekedéssel. Az infláció itthon az idén 10,3 százalékosra gyorsulhat az októberben várt 3,6 százalékkal szemben; jövőre az ütem 6,4 százalékra lassul az előrejelzés szerint. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról idén 4,3 százalékra nő, 2023-ra 4,2 százalékra csökken. Lengyelország az IMF prognózisa szerint az idén a magyarországival megegyező, 3,7 százalékos gazdasági növekedést ér el.
