Miközben a létfontosságú javak ára évtizedek óta nem látott mértékben nő, az élelmiszer és energetika területén működő milliárdosok vagyona is kétnaponként emelkedik egymilliárd dollárral – derül ki az Oxfam jelentéséből, melyet a davosi Világgazdasági Fórum kezdetére időzítve tettek közzé.

A Nyereség a fájdalmon címet viselő kiadvány szerint noha harmincóránként született egy új milliárdos, ugyanannyi idő alatt átlagosan közel egymillióan csúsznak le szélsőséges nyomorba.

New World Great Depression nagy gazdasági világválság. Old school tattoo vector collection. Millions of unemployed. Straw hat. milliomos kéregetők Beggars. Crash of exchange market. Financial crisis. Total lockdown. Hungry rich man search job
Fotó: Shutterstock

A szervezet ügyvezető igazgatója, Gabriela Bucher szerint a Davosba érkező milliárdosok vagyonuk hihetetlen gyarapodását ünneplik, miután előbb a járvány és most az élelmiszer- és energiaárak száguldása is gyarapította őket, miközben az extrém nyomor felszámolása terén elért évtizedes fejlődés a visszájára fordult, és milliók néznek szembe a puszta túlélés költségeinek növekedésével.

A járvány két éve alatt 573-an váltak újonnan dollármilliárdossá, míg az idei évben 263 millióan süllyedhetnek az extrém szegénység nyomorába a jelentés szerint. A milliárdosok vagyona ezen időszakban többet nőtt, mint az azt megelőző 23 év során, így mára vagyonuk a globális GDP 13,9 százalékára rúg, ami 2000 óta – amikor még csak a globális gazdasági teljesítmény 4,4 százalékának megfelelő vagyon felett rendelkeztek – háromszoros emelkedés.

A milliárdosok vagyona nem azért nőtt, mert okosabbá váltak, vagy mert keményebben dolgoztak, 

hanem azért, mert saját javukra módosították a rendszert évtizedeken át, és most ennek az eredményét takarítják be – mondta Bucher, aki szerint a munkások közben rosszabb körülmények között, kevesebb pénzért dolgoznak, és mindez ráadásul a kormányok jóváhagyásával történik. Az egyenlőtlenségek groteszk növekedése szó szerint gyilkol az aktivista szerint, elszakítva az emberiséget összekötő kapcsokat.

Az Oxfam kutatása rávilágít arra is, hogy a monopóliumokkal különösen telített élelmiszer-, energia- és gyógyszeripar területén működő cégek rekordméretű nyereségeket termelnek, míg a bérek nem követik az évtizedek óta nem látott drágulási ütemet. Azok a milliárdosok, akik vagyonukat az élelmiszer- vagy az energiaszektornak köszönhetik, az elmúlt két évben 453 milliárd dollárral lettek gazdagabbak. Az öt legnagyobb olajcég – BP, Shell, TotalEnergies, Exxon és Chevron – másodpercenként 2600 dollárnyi profitot hoz össze, és már 62 élelmiszer-milliárdos van.

Az Oxfam szerint 

a Cargill család és három másik cég ellenőrzi a globális mezőgazdaság 70 százalékát, 

így a Cargill tavaly érte el története legnagyobb – 5 milliárd dolláros – nyereségét, és várhatóan az idén újabb rekordnak örülhet. Mára a család 12 tagja milliárdos, szemben a járvány előtti 8 fővel.

Protesters take part in a demonstration against the World Economic Forum (WEF) during the WEF annual meeting in Davos on May 22, 2022. (Photo by Fabrice COFFRINI / AFP)
Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP

Az alacsony jövedelmű országok 60 százaléka néz szembe adósságválsággal, és egyre több helyen jár zavargásokkal és zűrzavarral az élelmiszerárak növekedése. Az infláció emelkedése főként a legszegényebbek számára pusztító, akiknek az egészsége és a megélhetése amúgy is késélen táncol. 

A szegény országok lakói jövedelmük jóval nagyobb részét költik ételre, mint a gazdag országok polgárai.

A jelenleg 12 700 milliárd dolláros vagyon felett rendelkező milliárdosok 3780 milliárddal gazdagabbak ma, mint 2020-ban voltak. A világ 10 leggazdagabb emberének vagyona nagyobb, mint az alul lévő 3,1 milliárd embernek, az emberiség 40 százalékának. A 20 leggazdagabbnak a vagyona meghaladja a teljes szubszaharai Afrika éves GDP-jét.

A munkások alsó 50 százalékába tartozóknak 112 évig kell dolgozniuk, hogy annyit keressenek, amennyit valaki a felső egy százalék tagjaként keres. Az informális gazdaság és a gondozási feladatok miatt mintegy 4 millió nő esett ki a Latin-Amerikában és a Karib-szigeteken a munkaerőpiacról. Az Egyesült Államokban dolgozó színes bőrű nők fele kevesebbet keres óránként 15 dollárnál.

A járvány alatt a gyógyszeriparban 40 új milliárdos jött létre, 

és az olyan cégek, mint a Pfizer vagy a Moderna másodpercenként 1000 dollárt zsebelnek be a vakcinamonopóliumnak köszönhetően, miközben a fejlesztésekre több milliárd dollár közpénzt is kaptak. A vakcinák ára a generikus készítmények gyártásával elérhető költség 24-szerese, miközben az alacsony jövedelmű országok 87 százaléka még mindig nincs túl legalább két oltáson.

Ezért az Oxfam szerint a Davosba látogató kormányfőknek azt kell eldönteniük, hogy a fosztogató milliárdosokat kívánják-e képviselni, vagy a túlnyomó többség érdekében lépnek fel. A józan ész is azt kívánja, hogy adóztassák meg végre a milliárdosok vagyonát, hiszen a növekvő egyenlőtlenség és az egyre nagyobb vagyonok ugyanannak az éremnek a két oldalát jelentik. 

A szervezet szerint a kormányoknak sürgősen egyszeri szolidaritási adót kellene kivetniük a milliárdosok vagyonára, hogy az emelkedő élelmiszer- és energiaköltségekkel küzdő lakosságot támogassák. A szervezet jó példaként hozza fel a be nem vallott, offshore vagyonokra is vonatkozó argentin adót, hiszen az adóparadicsomokban a szupergazdagok 8000 milliárd dollárt rejtettek el.

Ideiglenes adó bevezetését is ajánlják, hogy megakadályozható legyen a kríziseken történő nyerészkedés, de 

állandó vagyonadó is szükséges a szervezet szerint, ami megakadályozhatja a szélsőséges vagyonok és monopóliumok kialakulását

és ellensúlyozhatja a szupergazdagok karbonkibocsátását. Az éves vagyonadó, mely a dollármilliomosok esetében 2, a milliárdosok esetében 5 százalék lenne, évi 2520 milliárd dollárt hozna, ami 2,3 milliárd embert szabadíthatna ki a szegénységből, továbbá elegendő vakcinát biztosítana az egész világnak, és egészségügyi ellátást nyújthatna minden alacsony és közepes jövedelmű országban élő embernek.