Világszerte emberek millióinak keserítik meg az életét az emelkedő energia- és élelmiszerárak. Sokan most kerültek először igazán nehéz helyzetbe. Az éghajlatváltozással együtt járó hőmérséklet-növekedés miatt egyre gyengébb a termés, a koronavírus áru- és munkaerőhiányhoz vezetett, az orosz–ukrán háború teljesen átalakította az exportot és az importot. A gáz pótlása mellett pedig a műtrágyabeszerzést is meg kell oldani.
A Világbank globális recesszióra figyelmeztet.
A BBC összefoglalójában a világ öt különböző táján tárta fel, hogy milyenek most az emberek megélhetési körülményei.
Brazíliában az a paradox helyzet alakult ki, hogy bár a termőföldek tele vannak, a háztartások hűtői mégis üresek maradtak. Annak ellenére, hogy az ország mezőgazdasági nagyhatalomnak számít,
minden negyedik személy éhezik mennyiségileg vagy minőségileg.
A fizetések ugyanis közel sem tartottak lépést a rohamosan emelkedő inflációval, és az élelmiszerek szinte megfizethetetlenné váltak.
A portálnak nyilatkozó Rosiane például arról számolt be, hogy használt étolajból készíti otthon a szappant a tisztálkodáshoz, és a mások által meghagyott ételmaradékot fogyasztja el.
Új-Zéland eddig is hírhedten drága volt a napi megélhetés szempontjából, és a turistáknak is fel kell készülni a borsos árakra. A főváros Wellingtont a világ legdrágább helyszínei között tartják számon. A benzin- és az élelmiszerárak megállíthatatlannak tűnő növekedése többeket is arra késztet, hogy elvándoroljanak az országból.
Az első számú úti cél a valamivel kedvezőbb életkörülményeket kínáló Ausztrália.
A kormány tett lépéseket a helyzet enyhítésére, például támogatják az üzemanyag-vásárlást, és a tömegközlekedés árát a felére csökkentették, ezek azonban még mindig nem bizonyulnak elegendőnek, főleg ha a családoknak már a napi betevő a tét.
Olaszországban is jelentősen megemelkedett a háztartások rezsiköltsége, az emberek úgy érzik, most rosszabbul élnek, mint néhány évvel ezelőtt. Egy acélgyárban dolgozó pár azt állítja, hogy
az elszabadult energiaárak miatt megduplázódott számláikon a befizetendő összeg, ráadásul úgy, hogy alig fogyasztanak, mert nincsenek is otthon, mivel egész nap dolgoznak.
Az olasz Brescia ipari központként kiemelkedő kereskedelmi kapcsolatot ápolt Mariupollal, azonban a háború hatásait most ők is megsínylik, pedig a Covidot még kibírta az üzem.
Ghánában nemcsak az élelmiszer-ellátással, hanem az ivóvízzel is gondok vannak. A tiszta víz biztosítása teljesen felemészti a költségvetést.
Egy pohár víznek ott akkora értéke van, mint máshol egy minőségi bornak.
Ghána egyébként lakhatás szempontjából az egyik legdrágább ország Afrikában. A helyiek szerint még a piacon is kétszer annyit kell fizetni a gyümölcsökért és a zöldségekért, mint néhány hónappal ezelőtt. Az étterem-tulajdonos Mark a szolgáltatások árát már nem meri feljebb vinni, különben nem lesz vendége, de az adagokat kénytelen csökkenteni, hogy ne menjen csődbe.
Thaiföldön is küzdenek, veszélybe került a híres thai rizs exportja. Legfőbb megrendelői a Közel-Kelet és Afrika, de mindenhol népszerű ez az étel.
A szántóföldeken monszun eső söpört végig, a termelők pedig háromszoros árat fizetnek a műtrágyáért, így több vállalkozás is veszteségesen működik.
