A forgalom és az árak változása közötti szoros kapcsolatot jól szemlélteti az Eurostat friss adatsora, mely alapján 2012 és 2017 között az euróövezetben a lakásárak változásának mértékét látványosan meghaladta a teljes lakáspiaci forgalom (azaz az év folyamán létrejött összes lakóingatlan adásvétel) alakulása. 

Tehát árcsökkenéskor kevesebb lakást adtak el, míg árnövekedés alatt a forgalom is bővült. 

2018–19 folyamán az árnövekedést már csak alig haladta meg az összforgalom értékben kifejezett bővülése, majd 2020-ban, az 5,2 százalékos rekordütemű drágulás mellett a tranzakciók összértéke 1,6 százalékkal csökkent, aminek hátterében a koronavírus-járvány kitörését követő lezárások miatti forgalom-visszaesés áll.

Pedestrian shopping area with shops, restaurants and cafes is seen in Nyborg , Fyn (Funen), Denmark, on 2 August 2021  (Photo by Michal Fludra/NurPhoto) (Photo by Michal Fludra / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Fotó: Michal Fludra / NurPhoto via AFP

A tranzakciószám éves változását tekintve 2019-ről 2020-ra a 12 ország közül 9-ben csökkent az adásvételek száma, ami a járvány következtében bevezetett korlátozásokra vezethető vissza. 

Kiugró kivételt Dánia jelentett, ahol a látványosan élénkülő ingatlanvásárlási kedv miatt 20 százalékos forgalomnövekedés jellemezte a lakáspiacot. 

A 12 vizsgált ország gyors kilábalását jelzi ugyanakkor, hogy 2020-ról 2021-re már 11 országban növekedett a lakáspiac forgalma, a legmagasabb mértékben Bulgáriában (33,2 százalék) és Magyarországon (23,5).

A járvány hatására is változó forgalmat negyedéves szinten vizsgálva ugyanakkor már vegyesebb képet mutatnak az országok. 2019 azonos időszakához képest 2020 második és harmadik negyedévében a legtöbb országban csökkent az adásvételek száma, a második negyedévben, amikor a legszigorúbb lezárások jellemezték az országokat, 10 százalék felett esett vissza a forgalom Írországban (–40,2 százalék), Szlovéniában (–38,6), Portugáliában (–28,7), Magyarországon (–28,4), Bulgáriában (–28,3) és Luxemburgban (–20,3).

A photograph shows a view of Notre-Dame cathedral and La Defence business district from the rooftop restaurant at the Morland Mixite Capitale complex, a new mixed used real estate complex in the heart of Paris on May 5, 2022. - The complex which is opening in 2022 features appartments, a hotel, a roof top restaurant and bar, retails shops, restaurants, a nursery, offices, a youth hostel, a gym with swimming pool, an art galery and a rooftop vegetable garden. (Photo by Emmanuel DUNAND / AFP)
Fotó: Emmanuel DUNAND / AFP

2021 első negyedévében 2020 azonos időszakához képest már 10 országban növekedett a forgalom, 

Magyarországon 30,5 százalékkal, ami Belgium és Dánia után a harmadik legmagasabb adat. 

A második negyedévben 11 országban nőtt a forgalom, a legmagasabb arányban Szlovéniában (80,2 százalék), míg Magyarország 47,2-es forgalombővüléssel az ötödik helyezett lett. A harmadik negyedévben a forgalom még hat országban emelkedett, míg 2021 negyedik negyedévében már csak Bulgáriában, Magyarországon, Szlovéniában és Portugáliában nőtt az adásvételek száma.

Az adatok alapján jól megfigyelhető, hogy az egyes országok piacai másként reagáltak a járványra, ahogy az is egyértelműen látszik, hogy Magyarország esetében az otthonteremtési támogatások előbbre hozták a forgalomnövekedést. Szintén érdekes eltérések figyelhetők meg az egyes országok között az ingatlanpiaci szezonok megoszlásában

– fogalmazott Valkó Dávid vezető elemző.

A 12 uniós országban 2015–21 között létrejött lakáspiaci tranzakciók számát tekintve mindenhol az év első három hónapjában bonyolították le a legkevesebb adásvételt, kivéve Magyarországon, ahol az utolsó negyedév hagyományosan a legkisebb forgalmú. Dániában, Franciaországban, Magyarországon és Finnországban a második és harmadik negyedévek számítanak a legerősebb időszaknak, míg Ausztria, Belgium, Bulgária, Írország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Szlovénia esetében éppen az év utolsó három hónapjában került sor a legtöbb adásvételre.

Elszálltak az albérletárak a régióban, mutatjuk, hol mennyibe kerül egy lakás

Jó éve van az idén a lakástulajdonosoknak és a befektetőknek. A pandémia okozta átmeneti kiesést a bérlésekben most kárpótolja az Ukrajnából érkező menekülthullám generálta kereslet. Utánajártunk, hogyan hat ez az albérletpiacra Magyarországon és Európában, illetve milyen esélyei vannak most egy albérlet iránt kutató személynek.