A brit, és az Európai Unióban irányadó holland piacon is felszökött csütörtökön a földgáz ára, miután sorozatban érkeznek a hírek, amelyek bizonytalanná teszik, hogyan tömi be Európa a Moszkva felé és felől záporozó szankciók ütötte réseket az energiaellátásban.
Miközben folyik a politikai huzavona az Európai Unión belül a Brüsszel javasolta teljes embargóról, amit az orosz olajra vetnének ki, a gázellátás fenntartása is egyre újabb kérdéseket vet fel.
Bűnbakkereső szándékkal erőltetheti az unió a kelet-európai országok orosz olajembargóba vonásátAz unió nagyobb tagállamai dönthetnének amellett, hogy nem vásárolnak többé orosz olajat úgy is, hogy ezt nem erőltetik rá a tenger nélküli tagországokra, amelyek vezetéken szerzik be a nyersolajat. |
Rövid távon a gázprobléma még nem "égető", hiszen a tél elmúltával kisebb az európai háztartások igénye, és a gáztárolók alacsony töltöttsége sokhelyütt áthidalható, hiszen a kontinens jól kiépült ellátási hálózattal rendelkezik. A vállalatoknak is szükségük van azonban földgázra, és a következő télhez is egyre közelebb kerülünk, amikor számítani fog, mi van a tárolókban.
Ebben a helyzetben nagy ára lehet a későbbiekben minden egyes millió köbméter gáznak, amit most nem töltenek be az európai gáztárolókba. A napokban pedig több olyan jelentős fejlemény is történt, amelyeknek még az eddigieknél is zavarosabbá teszik a helyzetet már rövid távon, és fékezhetik az orosz földgáz Európába áramlását.
Ezek okozták, hogy csütörtökön reggelre az irányadó holland kereskedésben a Reuters jelentése szerint megawattóránként 11,72 euróval, 95,72-re szökött fel a földgáz ára másnapi teljesítésre, a júniusi kontraktusokban pedig 12 euróval 105,7-re, majd még tovább emelkedett. Hasonlóan felszöktek az árak a brit piacon is.
Az elmúlt napok egyik nehezen értelmezhető, és a kilátásokat összezavaró eseménye az volt, hogy szerdán Ukrajna - amelyen keresztül vezet az egyik fő gázvezeték Oroszországból Európába - leállította a gázszállítást a szohranyivkai mérőállomáson keresztül, arra hivatkozva, hogy azt megszállták az oroszok. A Rystad Energy norvég olajipari elemzőcég szerint - amelynek jegyzetét az MTI idézi - erre harmad annyit szoktak pumpálni, mint a szudzsai mérőállpmáson keresztül, de ebből mintegy napi 10 millió köbmétert - a teljes szállítás több, mint tizedét - technikailag nem lehetséges átirányítani Szudzsa felé.
Az ukrán elzárás ellenére is biztosított Magyarország gázellátásaAz ukrajnai vis maior nem érinti a magyarországi ellátásbiztonságot. |
Nem történhet-e "baj" a másik szállítási iránnyal is, még ez is kérdés. Mindenesetre az oroszok európai gázszállításai Ukrajnán keresztül csütörtökön 51 millió köbméterre zuhantak, miután szerdán már negyedével estek, 72 millió köbméterre. Az Északi Áramlat 1-en, a legnagyobb európai orosz gázvezetéken ugyanakkor zavartalan a szállítás nyugatra, miközben a Lengyelországon áthaladó Jamal vezetéken hetek óta nyugatról keletre folyik a gáz, és itt - mint csütörtökön a Gazprom bejelentette - az új szankciók miatt az oroszok le is állítják a szállítást.
A másik, talán még inkább zavarba ejtő friss fejlemény, hogy szerdán este kiderült: a nyugati büntetőintézkedésekre válaszul Moszkva szankciókat vetett ki egy sor európai gázipari vállalatra, beleértve a Gazprom volt németországi leányvállalatát.
Pontosan mit jelentenek és milyen hatásokkal járnak majd ez az újabb csomag, nehezen felmérhető azon kívül, hogy az eddigi szankcióváltások és fenyegetések nem lefelé, hanem felfelé tolták az energiaárakat. Robert Habeck német gazdasági miniszter csütörtökön egy sajtótájékoztatón azt mondta: az orosz lépések az árak felnyomására szolgálhatnak, mintsem az európai szállítások leállítására.
Egyébként az is csütörtökön került nyilvánosságra, hogy bár az ukrajnai orosz inváziót követően Németország márciusban - Moszkvától való energiafüggőségét csökkentendő - 28 százalékkal kevesebb orosz olajat és gázt importált, a drágulás miatt azonban ezért 57 százalékkal többet, 2,4 milliárd eurót tömött a moszkvai kasszába.
A brüsszeli Bruegel kutatóintézet munkatársai is arra figyelmeztettek a minap, hogy az olyan árfelhajtó uniós szankciók, mint a tervezett olajembargó legalábbis rövid távon pénzzel tömik ki a háborúzó Oroszországot, ahelyett, hogy meggyengítenék. Ők azt javasolják, hogy az unió inkább vessen ki magas vámot az orosz energiára, és emellett a tagországok hagyjanak fel az ártámogatásokkal és hagyják elszállni a belföldi energiaárakat.
