A müncheni ügyészség hétfői közleménye szerint a személyiségi jogok védelmét szabályozó német előírások miatt csak L. néven azonosított képviselőtől és K. néven azonosított feleségétől három ingatlant koboztak el Münchenben, azzal a bankszámlájukkal együtt, amelyre az ingatlanok bérlői eddig befizették a lakbért.
Ez az első eset Németországban, amelyben az Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt elrendelt uniós büntetőintézkedésekkel összefüggésben nem csupán befagyasztottak vagyontárgyakat, hanem ténylegesen lefoglaltak ingatlanokat
- emelte ki az ügyészség. Hozzátették, hogy noha nem fordult még elő a németországi joggyakorlatban a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) súlyos és szervezett bűncselekmények feltárásával foglalkozó szakértőivel folytatott eljáráshoz hasonló eset, az a meggyőződésük, hogy az ingatlanok elkobzása jogszerű.
Mint írták,
L. megszavazott egy állásfoglalást, amelyben az Állami Duma felszólította Vlagyimir Putyin államfőt, hogy ismerje el független államként a Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alá vont kelet-ukrajnai területeket.
A képviselő ezzel felkerült a parlamenti döntés után nyolc nappal, 2022. február 23-án kiterjesztett uniós szankciók hatálya alá tartozó emberek listájára.
A szankciókról szóló uniós rendelet alapján a listára kerülő természetes személyek, illetve a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy testületek javára sem közvetlenül, sem közvetve nem biztosítható pénz vagy bármilyen egyéb gazdasági erőforrás az unió területén.
A képviselő és felesége azonban továbbra is hasznosította a három müncheni ingatlant. Ezért a külkereskedelmi szabályokról szóló - a többi között az uniós szankcióük betartását is előíró - német törvény háromrendbeli megsértésével gyanúsítják őket.
A bérlők továbbra is maradhatnak az ingatlanokban, de a több ezer eurós bérleti díjat ezentúl nem a két orosz állampolgár számlájára kell utalniuk, hanem letétbe kell helyezniük a müncheni városi bíróságon.
